Vitás üzemi baleset
A keresetindítás joga nem illeti meg a sérült alkalmazott munkáltatóját abban a kérdésben, hogy üzemi baleset történt-e - szögezte le az alábbi jogvitában a Bács-Kiskun Megyei Bíróság.
Az érintett munkavállalót üzemi baleset érte. A másodfokú társadalombiztosítási szerv elismerte, hogy üzemi baleset történt, és megállapította, hogy a sérült baleseti táppénzre jogosult. A beteg munkáltatója másként vélekedett. A bírósághoz fordult, kérve a tb-határozat megváltoztatását.
Az igazságszolgáltató fórum nem adott helyt a keresetnek. Egy korábbi eseti bírósági döntésre is hivatkozva kifejtette: a munkáltató nem élhet keresettel, azt vitatván, hogy üzemi baleset történt-e. A baleseti ellátásra való jogosultság megállapításának kérdésében ugyanis a jogvita az ellátás igénylője - azaz a sérült - és az ellátást megállapító szerv között keletkezik.
A végzés ellen a cég beadványa érdemi elbírálásáért fellebbezett. Azzal érvelt: mint munkáltatónak, kétséget kizáróan érdeke fűződik annak megállapításához, hogy üzemi balesetet szenvedett-e alkalmazottja, vagy sem.
A megyei bíróság alaptalannak találta a fellebbezést. Kifejtette: abban a kérdésben, hogy valamely tb-határozattal szemben ki jogosult bírósági jogorvoslatra, nemcsak a társadalombiztosítási, hanem az államigazgatási eljárás szabályaira is figyelemmel kell lenni. Az utóbbiaknak megfelelően pedig közigazgatási per indítására az ügyfél jogosult, az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény értelmében a bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv állapítja meg, és határozata közvetlenül a biztosított jogait érinti. Ezért a határozatot is neki, nem pedig a munkáltatónak kell megküldeni. A munkáltatóra az ilyen ügy akkor lehet kihatással, ha az egészségbiztosító őt kötelezi térítésre írásbeli határozattal az üzemi baleset kapcsán. Ilyenkor a munkáltató mint ügyfél fordulhat a bírósághoz, amely előtt módjában áll előadni és bizonyítani a megtérítési kötelezettségét befolyásoló körülményeket. Mindebből következően, mutatott rá a megyei bíróság, az elsőfokú igazságszolgáltató fórum helyesen jutott arra az álláspontra, hogy a munkáltató az adott esetben nem élhet keresettel. (MKK)
