Beilleszkedés idegen kultúrákba
Kevés magyar szakember várhatja, hogy külföldről "levadászszák", ha valakinek németországi, svájci vagy még meszszebb lévő állás az álma, nem árt proaktívnak lennie, vagyis interneten, külföldi újságokban utánanézni a lehetőségeknek. Ha a karrierépítő már kinézte, hogy melyik országban szeretne dolgozni, az sem árt, ha az adott ország kultúráját is megismeri. Piacképes szaktudása mellett pedig ismernie kell az ország nyelvét, méghozzá tárgyalási szinten.
Az álláskeresés és az információszerzés ugyan itthonról történik, de ha a telefonos vagy virtuális interjú után a jelölt szimpatikus a külföldi munkáltatónak, a személyes interjú már a fogadó cégnél zajlik le. A kiutazás, kinttartózkodás költségeit a jelöltnek kell finanszírozni - tájékoztat Juhos Andrea karrier-tanácsadó, a DBM Magyarország ügyvezetője. Egyszerűbb a helyzet, ha Magyarországon is jelen lévő, multinacionális társaságnál dolgozik valaki, és a cégen keresztül kóstol bele a külföldi munkavállalásba. Ha itthon már sikerült beilleszkednie a csapatba, az elismerés birtokában könnyebb az érvényesülés a külföldi részlegnél is. A munkatárs ilyen esetben szinte minden segítséget megkap a cégtől, hogy zökkenőmentesen haladjanak a kiutazási folyamatok. Jobban magára marad, aki egyedül vagy személyzeti tanácsadó közvetítésével próbál elhelyezkedni külföldön.
Számos későbbi bonyodalomtól, kellemetlenségtől kíméli meg magát, aki előzetesen tájékozódik a szervezeti, vállalati kultúráról, a helyi körülményekről is. Fontos tisztában lenni azzal, hogy például a német vagy az angol beosztott hogyan "működik". Nagyobb cégeknél előfordul, hogy a vállalat, a beosztottak, a munkakör, a kultúra megismerése érdekében aszszimilációs (beilleszkedési) tréningre küldik a külföldi munkára jelentkezőket.
A boldogulást egy bizonyos szintig segíthetik a kinti kollégák, de a beilleszkedés gyorsasága az új vezető hozzáállásán, érdekérvényesítő képességén múlik. Ahol a humán erőforrás stratégiai területnek számít, ott könnyebben megy a beilleszkedés is. Juhos Andrea szerint ilyen ember közeli helyzetekben mérhető le igazán, hogy a cégeknél mennyire érték az ember.
A megszokott környezetéből kikerült karrierépítő számára jobban előtérbe kerül a magánélet. A nyugati munkaadók többsége felismerte, hogy a jó vezetői teljesítményhez elengedhetetlen a nyugodt családi háttér, ezért felső vezetői állás elnyerése esetén a lakás biztosítása mellett a családnak is segítenek a kinttartózkodás elviselésében. Óvoda, iskola, nyelvtanulás, akár MBA-képzési lehetőség áll a kiutazó családtagok rendelkezésére is. Ennek ellenére a családdal külföldre távozó vezetők esetében a családtagoknak nehezebb a beilleszkedés. Sokan le is mondanak a külföldi tapasztalatszerzésről, mert nem akarják elhagyni a családjukat. Ha a család itthon maradt, segítséget jelenthet, hogy sok cégnél annak költségén minden hét végén haza lehet utazni, vagy a csereüdültetés, amikor a család a cég finanszírozásában 2-3 hetet kint tölt, tulajdonképpen nyaral - tájékoztat Vanya Attila, az ASYST Kft. senior SAP-tanácsadója.
A külföldi karrierépítéshez fontos a nyitott személyiség, a habitus. Az extrovertált személyiség könnyebben elviseli a magányt, és jó kommunikációs készsége is segít a problémák megoldásában. Zárkózottan, "magányos farkasként" nem feltétlenül javasolt külföldi állást megpályázni vagy elfogadni.
