BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csúcsra járnak az uránárak

Az urán világpiaci ára 20 éves csúcsra szökött márciusban ama félelmek nyomán, hogy a következő években hiány keletkezik a nukleáris erőművek üzemanyagából az orosz export korlátozása miatt. A hazai ellátást ez nem érinti.

Az urán napi piaci ára 20 éves csúcsra, kilogrammonként 39 dollár fölé lendült márciusban, több mint 50 százalékkal nőve tavaly október óta, amikor Oroszország elhatározta, hogy a jövőben korlátozza a kivitelét. A galoppot segítette az az előrejelzés, miszerint a következő tíz évben a globális kereslet mintegy 11 százalékkal meghaladhatja az összkínálatot. A gyors drágulás csak azután állt meg, hogy a nukleáris erőművek visszafogták a napi piaci vásárlásaikat.

Oroszország a Szovjetunió 1991. évi összeomlása után vált a világ második számú uránexportőrévé, amikor megkezdte az elöregedett nukleáris fegyverarzenáljából nyert másodlagos készleteinek kiárusítását.

A washingtoni Nukleáris Energia Intézet szerint ma már minden tizedik USA-beli háztartás és cég villamosenergia-igényét ebből a forrásból fedezik a két ország között 1993-ban kötött hosszú lejáratú szerződés eredményeként. A megnőtt kínálat 2000 végéig 16 dollár alá nyomta le a kilogrammonkénti világpiaci árakat.

Ám időközben Oroszország is jelentős nukleáriserőmű-fejlesztési programot határozott el, ami a belső uránigénye felfutásával jár. Ezért az orosz uránszállításokért felelős Tenex 2004 és 2013 között 27 százalékkal csökkenti az USA-ba, Európába és Ázsiába irányuló exportját, amit előzetesen egyeztetett vevőivel, a Cameco, RWE Nukem és Cogema társaságokkal.

Ez, valamint a továbbra is magas napi piaci árszint kapacitásfejlesztési beruházásokra ösztönzi a nyugati társaságokat a Bloomberg szerint. A világ legnagyobb uránlelőhelyét magáénak mondható kanadai Cameco 18 százalékkal szeretné növelni a McArthur River bányája éves termelését. A francia Areva társaság 90 millió dollárt kíván fordítani egy dél-kazahsztáni lelőhely feltárására, míg az amerikai International Uranium a - Mongóliában és részben Kínában fekvő - Góbi sivatagban tervezi egy több éve leállított uránbánya újraindítását.

Az elemzők mindazonáltal figyelmeztetnek az uránkitermelési beruházások kockázataira. A megtérülésük egyrészt hosszú, mivel a környezetvédelmi engedélyek körülményes beszerzése miatt tíz évnél is több idő telhet el, míg egy új bánya megkezdheti a termelését. Másrészt felettébb bizonytalan: nemcsak az esetleges hatósági vétók (például Kanadában), hanem - tekintettel a világpiaci árak mostani szárnyalására - az orosz kiviteli politika nem kizárható újabb fordulata miatt is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.