Fellendülést vár a vegyipar
Az idén 3-5 százalékos növekedés várható a hazai vegyiparban, összhangban az ország GDP-jének várt bővülésével - mutat rá a Magyar Vegyipari Szövetség értékelése. Tavaly 1,6 százalékkal nőtt a szektor teljesítménye, ám még így is 13,4 százalékát adta a hazai ipari termelésnek.
A szerény növekedés tetemes eltérést takar az érintett vegyipari szektorok teljesítményében. Míg a vegyianyag- és vegyitermék-gyártás volumene 7,6 százalékkal, a műanyaggyártás 4,5 százalékkal nőtt, a kőolaj-feldolgozás közel 10 százalékkal esett. Együtt folyó áron 1850 milliárd forintnyi értéket állítottak elő, az ipari termelés 13,4 százalékát. Mindebben tükröződik az euróövezet tavalyi, 0,5 százalék alatti növekedése, de az is, hogy az év második felében megindult a hazai GDP bővülése.
Az értékesítés kissé eltolódott az export javára, amely 5,2 százalékkal emelkedett, miközben belföldön 2,7 százalékkal kisebb értékben lehetett vegyipari terméket eladni, mint 2002-ben. Itt már rosszabbak az ipari exporttal való összehasonlítás adatai, mert annak csak 11,5 százalékát adta a vegyipar. S hiába nőtt a
kivitel, tavaly felerősödött az a tendencia, mely szerint az iparág behozatala jóval nagyobb, mint az exportja, tavaly már 3121 millió dollár volt a terület külkereskedelmi deficitje.
Látványos eltolódások jelentkeztek a teljes hazai vegyipari termelés közel felét adó alapanyag- és termékgyártáson belül. A gyógyszergyártás 21,5, a mezőgazdasági vegyitermék-gyártás 27,9 százalékkal, a háztartás-vegyipari termékek előállítása 14,2 százalékkal erősödött. A mérleg másik oldalán többek között a vegyiszál, a szerves vegyi anyag, a műtrágya és a lakkgyártás visszaszorulása áll.
A vegyipari termelés másik felén közel azonos arányban osztozik a kőolaj-feldolgozás, valamint a műanyag- és gumiipar. Előbbi visszaesésének fő oka a hazai üzemanyag-eladások csökkenése, aminek okaként a környező országokénál magasabb jövedéki adókra és a gázfogyasztás jelentős, 9 százalékos visszaszorulására mutat rá a tanulmány. A műanyagtermelés említett növekedése egy többéves tendencia folytatása, viszont a gumiipar 1,6 százalékos növekedése egy felívelő trend megtörését jelenti.
2003-ban 238 milliárd forintot fektettek be a hazai vegyiparban. Bár folyó áras összehasonlításról van szó, ez így is jelentős (több mint 50 százalékos) növekedés a 2002-es 156 milliárd, illetve a 2001-es 151 milliárdhoz képest. A beruházások döntően a műanyagiparba, a kőolaj-feldolgozásba és a gyógyszeriparba áramlottak. Mindezek megalapozzák az ez évre várt konjunktúrát - 3-5 százalékos bővülést -, amit a remélt, 3,5-3,7 százalékos hazai GDP-növekedés is segíthet.
A várt növekedés megalapozása persze messzebbre nyúlik a vissza a tavalyi, illetve az ez évben folyó beruházásoknak. Az iparág szerkezetének átalakulása megkezdődött a rendszerváltás után, amikortól leépültek az ország piaci, vagy műszaki okokból nem versenyképes technológiái, s azok helyét az új igények szerinti kapacitások vették át. A vegyipari szövetség elnöke, Bondár László szerint azonban tévednek, akik az ország uniós csatlakozásából adódóan gyors átalakulást remélnek a hazai vegyiparban. Mint a szervezet lapjában kifejtette, az iparág uniós alulreprezentáltsága még évekig megmarad. Annál fontosabb tehát, hogy a hazai vegyipari cégek kihasználják a térségbeli kapcsolatteremtési lehetőségeket. Érdemes unión kívüli piacokat is megcélozniuk. Jelentős növekedési potenciált rejt számukra a belpiac is, mert az ország fajlagos vegyitermék-felhasználása jelentősen elmarad az uniós átlagtól.
A szakember szerint az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) 2015-ig szóló előrejelzése "reális pesszimizmusra" ad okot. A globális vegyipari termelésből egyre nagyobb hányad jut a felfutó közel-keleti és ázsiai vállalatokra. Romlik Európa pozíciója az árversenyben és a jövedelmezőségben is. Összességben fokozatosan csökken az európai vegyipar tőkevonzó képessége.
