Külföldiek foglalkoztatása
Ha magánjogi szerződés alapján külföldi állampolgárok végeznek munkát a megbízó által kivitelezett építkezésen, akkor a megbízó a munkaadó, és a foglalkoztatáshoz engedélyre van szüksége - mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság (LB) az alábbi jogvitában.
A felperes magyar vállalat egy szomszédos országbeli céggel kötött alvállalkozói szerződést. A megállapodás értelmében a külföldi cég egy hazai társasház építési munkálataiban vett részt a saját alkalmazásában álló dolgozókkal, akiknek szállítását, elhelyezését, ellátását a megbízó vállalta. A építkezésen a munkaügyi felügyelők ellenőrzést tartottak. Hiányolták a külföldiek munkavállalási engedélyét. Megtiltották a magyar társaságnak az idegen állampolgárok foglalkoztatását, és kötelezték arra, hogy - a hatályos rendelet értelmében - 2,2 millió forintot fizessen be a munkaerő-piaci alapba.
Az elmarasztaló határozatot a másodfokú közigazgatási szerv megerősítette. Emiatt a magyar cég a munkaügyi bírósághoz fordult. Arra hivatkozott, hogy nem ő volt a külföldiek foglalkoztatója, hiszen velük nem állt szerződéses kapcsolatban.
Az igazságszolgáltató fórum nem értett egyet az érveléssel. A magyar cég a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérte az LB-től. Ismét megerősítette: ő a külföldi céggel szerződött, a munkavállalókkal nem állt jogviszonyban. Való igaz, hogy étkezési és szállásköltségeiket ő állta, ám azokat levonták a vállalkozási díjból, tehát a munkásoknak nem adott ellenértéket. Tévesnek tartotta a következtetést, miszerint ő foglalkoztatónak minősül.
Az LB nem találta alaposnak kérelmét. Kitért arra: a felperes által kötött magánjogi szerződés alapján dolgoztak a külföldiek a magyar cég által kivitelezett építkezésen. A munkaügyi bíróság tehát helytállóan állapította meg, hogy a foglalkoztatási törvény szerint a felperes munkaadó, ugyanis - a külföldi céggel történt magánjogi megállapodás teljesítése végett - a dolgozók neki végeztek munkát. Ezért nem mentesülhet az előírt engedélyezés alól - fejtette ki az LB.
