Mennyit keresnek az ingatlanosok?
Magyarországon az ingatlanos szakmában is egyre szorosabb kapcsolat van a teljesítmény (eladás vagy bérbeadás) és az összjövedelem között. A jövedelmek éppen ezért jelentősen eltérhetnek egymástól, attól függően, hogy ki mekkora üzletet hozott össze. Michael Smithing, a Colliers International magyarországi ügyvezető igazgatója szerint van olyan ügyes bróker, aki 4-5 millió forintos számlát is benyújt, mások ettől jóval elmaradnak. Az átlag bruttó 400 ezer forint körül mozog. A Colliers bérbeadási részlegénél az átlagos közvetítői jutalék 1,5 havi bérnek felel meg. Előfordulhat, hogy a bérlő-képviseleti ügyleteket végzőknél csak egyhavi ez az összeg, de a tulajdonosokat képviselőknél akár kéthavi is lehet. Sok függ természetesen attól is, hogy mekkora a tranzakció, milyen hosszú a szerződésben foglalt időtáv. Az értékesítési részlegnél az ügylet értékének három százaléka az alapdíj, de ha befektetési tranzakcióról van szó, akkor csak egy százalék.
Az elmúlt három évben az ingatlanszakértők száma erőteljesen megnövekedett. Budapest stratégiai elhelyezkedésű, és az elmúlt pár évben a befektetések volumene egyre növekszik, mely egyre szélesebb körű és jobb minőségű ingatlanszolgáltatásokat eredményez. Ettől függetlenül a szaktudás még mindig elmarad a nyugat-európai szinthez képest - véli Thierry Delvaux, a Jones Lang LaSalle ügyvezető igazgatója. Szerinte az ok nem a kompenzáció mértékében keresendő, hanem a viszonylag fiatal ingatlanpiacban, és az ebből eredő gyengeségekben.
Bár a piac az elmúlt három évben stabilizálódott, és ez a folyamat minden bizonnyal marad a jövőben is, Budapestet továbbra is a legmagasabb kihasználatlansági ráta, és a legalacsonyabb bérleti szint jellemzi Európában. Az ingatlanpiac erősödése mindenképpen vonzani fogja a más iparágakból érkező jó szakembereket. Az elkövetkezendő öt évben minden bizonnyal ez lesz a trend, és a vezető külföldi szakemberek helyét egyre több magyar szakértő fogja átvenni.
A Magyarországon működő nagy nyugati közvetítők és a kisebb magyarok is mértékadónak tekintik a brit jövedelmi viszonyokat. Ezért kettőzött figyelemmel olvashatták az Estate Gazette című szaklap összegzését. E szerint tavaly hat százalékkal növekedett az ingatlanszakmában dolgozó szakemberek átlagfizetése Nagy-Britanniában. A szigetországban is érződő költségcsökkentés azonban előrevetíti, hogy az emelkedés az idén erősen lelassul, s egyebek között ezért is fontos a menedzsereknek, hogy mekkora bónuszokat kapnak a fél év vagy az év végén.
Az Estate Gazette kétezer brit ingatlanos közép- és felső vezetőt kérdezett meg arról, hogy miként alakult jövedelmük az elmúlt évben. Ebből kiderült, hogy az átlagos növekedés több mint háromszor akkora volt, mint az infláció. Az egyébként nagyon nagynak mondható brit piacon tovább növekedett az ingatlanos cégek száma, egyszerűen nincs elegendő jó szakember. Manapság majdnem mindent megadnak azért, hogy átcsábítsanak valakit egy másik cégtől, részben ezért is alakulhatott ki a kiemelkedő jövedelmi kínálat.
Átlagosan közel 50 ezer fontos alapfizetést kaphat az, aki ma kissé kéreti magát, és ezt egyre többen meg is teszik. A bónuszt már nem ilyen könnyű bezsebelni, csak minden tizedik vezető mondhatja el magáról, hogy 30-35 ezer fontot kap ily módon, míg az átlagos bónusz 7500 font, viszont a menedzserek egynegyede egyáltalán nem jut semmiféle pluszpénzhez.
A hullámzó teljesítmények - sokszor az egyes részlegek hibáján kívüli okokból - természetesen hullámzó bónuszokhoz vezetnek, s ezt valamiképpen ellentételezni akarják a globális ügynökségeknél. A Cushman & Wakefield Healey & Bakernél, akárcsak a Jones Lang LaSalle-nál, úgynevezett igazgatósági tartalék bónuszalapot halmoznak fel (nyilván a rosszabb időkre), amiből időről időre "rátesznek" az alacsonyabb jövedelmekre. Utóbbi cégnél például tavaly 3,8 millió dollárt különítettek el, ennek főleg a németországi iroda vezetői örülhettek.
