Munkahelyi perek, bérviták
Érdekes módon, a munkaügyi perek esetében is jól elkülönülnek egymástól a közszférában és a magántulajdonban lévő társaságoknál induló jogviták. Amíg előbbiek jellemzője, hogy bírósági eljárást az alkalmazottak az érvényben lévő munkaviszony alatt kezdeményeznek, addig az utóbbi szektorban a munkavállalók mindezt a munkaviszony megszűnése után teszik - mondja dr. Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke.
Ami a magánszektort illeti, a felperesek túlnyomó hányada - ahogyan a közalkalmazottak, köztisztviselők esetében is - munkavállaló, akik viszont főként a munkaviszony megszüntetése tárgyában, vagy illetményükkel kapcsolatban kezdeményezik a jogi folyamat megindítását. Figyelemre méltó, hogy noha esetükben a beadványok több mint felét ügyvéd fogalmazza, sokszor nem határozzák meg a keresetlevélben, mekkora öszszegre perlik volt cégüket. Az idén márciusban beérkező keresetlevelek azt mutatták, hogy az összes (tehát a közszférát is magában foglaló) munkabér és egyéb anyagi juttatások - a jogviszony megszüntetése - tárgyában indított pereket tekintve többségben voltak azok, amelyekben 1-5 millió forint kifizetését igényelték a felperesek, az egyéb ügyekbe a perelt összeg az e fölötti vagy alatti kategóriákba esett. Ebben a hónapban is érkeztek olyan ügyek, amelyekben 10-20 millió forint volt a perben érvényesíteni kívánt igény. Utóbbi azért figyelemre méltó, mert az egyéb vagyonjogi perekben 5 millió forint értékhatár felett már a megyei bíróság hatáskörébe tartozik a per elbírálása - közli az elnök. A bíróság a jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén az elmaradt fizetésen felül kettőtől tizenkét havi átlagkereset megfizetéséről is rendelkezhet a munkavállaló javára. Tavaly a hatezret meghaladó per valamivel kevesebb, mint harminc százalékát a munkabérrel kapcsolatban kezdeményezték, míg minden hatodik eljárás tárgya a munkaviszony megszüntetése volt. Az idei első negyedéves statisztikákat összevetve az egy évvel korábbi időszak adataival megállapítható, hogy jelentősen megnőtt a munkabérperek száma. Ez elsősorban a rendőrök utánpótlási-ruhapénz miatt indított pereire vezethető vissza - magyarázza dr. Handó Tünde. Ellentétben a várakozásokkal, a nemi diszkriminációval, szexuális zaklatással kapcsolatos perek száma elhanyagolható.
Az unióhoz való tartozás nem fogja megnövelni az ügyfélforgalmat, véli az elnök, hiszen a közösségi joganyag beépült már a magyar jogrendszerbe a felkészülési folyamat során. A fő kérdés, hogy mennyire ismert egy-egy uniós irányelv az alkalmazottak, a munkaadók között. Példaként említi az esélyegyenlőségre vonatkozó irányelveket. A munka törvénykönyvét évek óta többször is módosították, mégsem volt tapasztalható a diszkriminációval kapcsolatos jogviták számának emelkedése. Várható, hogy az esélyegyenlőségről szóló törvény bevezetése, az ehhez kapcsolódó hatóságok felállítása után a közvélemény figyelmét is felkelti ez a terület, és ebben a tárgyban egyre több per fog indulni.
