Szikével formált informatika
Közhely ugyan, de igaz: napjainkban már az élet minden területére hatással van az informatika. Nem lehet ez másképp azokban az intézményekben sem, ahol éppen az emberi élet megóvásáért küzdenek, a kórházakban. A gyógyításban bevezetett informatikai rendszereknél azonban rendkívül fontos szempont, hogy képesek legyenek kiszolgálni a kórház és a személyzet gyakran változó igényeit - állítja Nagy Péter, az Uzsoki utcai Kórház és Rendelőintézet informatikai osztályának vezetője. Célszerű tehát, ha a kórházi munkát támogató megoldás bevezetésénél olyan ember működik közre, aki maga is ebben a közegben él, hiszen igazából csak a kórházi személyzet látja át, mire van szükség. Ha pedig ez az illető még informatikai érdeklődéssel, sőt végzettséggel is bír, a kórház vezetése már meg is találta az ideális személyt a munkájukat támogató informatikai rendszer bevezetésének és üzemeltetésének irányítására.
A budapesti Uzsoki-kórházban az 1999-ben indult informatikai "rendszerváltást" vezénylő Nagy Péter esetén megvalósultak ezek a feltételek, hiszen az orvosi diploma mellett informatikai s közgazdász végzettsége is van. Az informatikával hobbiszinten kezdett foglalkozni, majd úgy gondolta, hivatalos formába önti tudását. Menet közben ráébredt, hogy rengeteg ponton kapcsolódik a közgazdaság területéhez is, ez vette rá végül, hogy ilyen irányú végzettséget szerezzen.
Nagy Péter kezdetben tanácsadó volt az Uzsoki-kórház informatikai osztályán, majd a részleg vezetője lett. Az intézményben 2000-ben megvalósult fejlesztéssel az orvosok és ápolók munkáját hatékonyan segítő klinikai dokumentációs rendszert alakítottak ki. A kórház ismerete és a gyógyításban szerzett tapasztalatok segítettek a rendszer feladatainak meghatározásában, az informatikai jártasság pedig abban, hogy olyan megoldást válasszanak, amely képes megfelelni a speciális igényeknek. A kórház ugyanis informatikai szempontból különleges közeg, hangsúlyozza Nagy Péter, amely rendkívül nagy rugalmasságot igényel. Emiatt a vállalatirányítási rendszerek többsége nem képes ellátni a számukra fontos feladatokat. A nehézségeket jól mutatja, hogy a projekt elején külföldi alkalmazásokat is megvizsgáltak, ezek azonban használhatatlannak bizonyultak.
Az informatikai rendszer lecserélésére 1999-ben szánta el magát a kórház vezetése, amihez 50-60 millió forintos visszatérítendő támogatást kapott a fővárostól. A kórházi adminisztrációt forradalmasító program bevezetése után szembesültek azzal, hogy a meglévő személyiszámítógép-park korántsem felel meg a követelményeknek. A gépparkot fokozatosan lecserélték, és napjainkra a kórházban már 450-500 számítógép működik.
A következő nagy váltást az hozta, amikor a kórház egy újabb szárnnyal bővült, ahova a különböző operatív osztályok kerültek. A műtétekhez kapcsolódóan diagnosztikai, röntgenfeladatok is adódtak, amelyekhez már új gépeket szereztek be, és így megvalósulhatott a digitális képfeldolgozás. Az informatikai rendszer pedig biztosította, hogy az orvosok akár a saját irodájukból is megtekinthessék például a röntgenfelvételeket. Jelenleg a képek közel 90 százalékát már digitális formában tárolják. Természetesen a több modulból álló szoftver bevezetésekor a kollégák részéről akadt némi ellenérzés, mivel voltak, akik úgy érezték, indokolatlanul megnőttek az adminisztrációs terhek. A helyzet azonban az, hogy az új informatikai rendszer nélkül is több időt kellett volna az adminisztrációra fordítani. Ugyan több a dokumentálnivaló, de maga a rendszer átláthatóbb, s pontosan követhetők a kórházi kezelések. Ennek pedig nagy jelentősége van az intézmény finanszírozásában. Ezt jól mutatja az is, hogy a rendszer bevezetését követően a nyilvánvaló költségcsökkentő tényezők mellett a kórház a bevételeit is növelni tudta, éves szinten 5-8 százalékkal. A klinikai rendszer, a digitális képfeldolgozás, a internetes konzíliumok bevezetésével a kórház felkészült az eHealth befogadására.
