A tőke ötöde kihasználatlan az unióban
Akár 400 milliárd eurónyi tőke is felszabadítható lenne a legnagyobb európai cégek gazdasági hatékonyságának növelésével, ami javítaná a versenyképességet, és új növekedési lehetőségeket kínálna - áll a Roland Berger (RB) nemzetközi tanácsadó cégnél készült, hét iparág 213 vállalatát felölelő tanulmányban. A vizsgálatba bevont cégekben lekötött tőke mintegy 1500 milliárd euró volt.
Minden negyedik-ötödik euró tehát feleslegesen van a cégekben, pedig ennek közel 80 százaléka a kutatók szerint rövid idő alatt kinyerhető a céltudatos vállalatoknál. A kihasználatlan erőforrások ötöde ugyanis készletekben, harmada vevőkövetelésekben és szállítóállományokban fekszik, míg közel 50 százalék tárgyi eszközökben.
Az RB számításai szerint a készletek és vevőállományok kevesebb mint 10 százalékos csökkentése és a szállítóállományok 10 százalékos növelése akkora összeget szabadítana fel, mint az adott vállalat külső finanszírozási igénye. Persze nem árt hozzátennünk: a hatékonyság ilyen növelése jócskán függ a piaci viszonyoktól, a cég alkuerejétől, és könnyen a kiszolgálási minőség rovására is mehet.
A vizsgált társaságoknál az említett forgótőkeelemeknél 402 milliárd euró belső forrásteremtési lehetőséget azonosított a tanácsadó cég, amelyből rövid távon az érintett vállalatok 200 milliárd eurót szabadíthatnak fel. Iparági szegmensenként ugyan eltérő az egyes tételek szerepe, de mindenütt sikerült tartalékot találni. A kiaknázatlan tartalékok sikeres mozgósításánál az optimális szállító- és vevőkapcsolatok mellett alapvető a tárgyi eszközök kezelése és a tőkeköltségek következetes menedzselése is. Ehhez a fizetési határidők betartása mellett kifinomult hitelkockázati menedzsmentrendszer alkalmazására van szükség. Az ellátási lánc megszervezésében is tetemes, 80 milliárd eurós megtakarítási lehetőséget tárt fel a tanulmány. Az optimális logisztikai rendszer minimalizálja a bizonytalansági tényezőket, és a komoly tőkét lekötő raktárkészleteket. A nemzetközi tanulmány következtetéseit Magyarországon is ellenőrizték: négy iparágból 20 nagy magyar társaságot kerestek meg. Kovács Kristóf vezető tanácsadó lapunknak elmondta: az építő-, a gyógyszer- és az élelmiszeripar mellett a jármű- és alkatrészgyártás területéről választottak ki öt-öt nagy piaci súlyú céget, köztük 10 tőzsdei vállalkozást. Morgós Katalin, a Roland Berger budapesti irodáját vezető partner szerint a honi cégek főként a készletek menedzselésében, a szállítói kapcsolattartásban és a tárgyi eszközökkel való gazdálkodásban maradnak el európai társaiktól. A vevői kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználásánál viszont nemzetközi összevetésben is jól megállják a helyüket.
A nemzetközi mintában egymilliárd euró feletti árbevételű, tőzsdén jegyzett európai cégek szerepeltek, köztük volt a magyar Mol és a Matáv is. A felszabadítható tőke meghatározásánál benchmarking technikával dolgoztak: a minta első kvartilisét (a minta első 25 százalékának legrosszabb értékét) tekintették reálisan elérhetőnek, ehhez viszonyították a rosszabbul teljesítők számait. A honi cégeket (függetlenül azok piaci súlyától és méretétől) ugyanezen mutatókhoz viszonyították.
