Bizonytalan bérlakáspiac
Egyre nehezebben és egyre nyomottabb áron lehet a budapesti lakásokat bérbe adni - állítják ingatlanpiaci szakértők. Az elmúlt 3-4 évben mintegy 30 százalékkal estek a bérleti díjak, és ez a tendencia lassuló ütemben, de folytatódik - vázolta a helyzetet Pichovszky Kristóf, a GKI Gazdaságkutató Rt. ingatlanszakértője. A 90-es évek második felében felfelé ívelő bérleti díjak 2000-ben érték el csúcspontjukat, ám azóta folyamatos a csökkenés. Míg négy évvel ezelőtt négyzetméterenként 1500 forintért lehetett kiadni a használt lakásokat, ma ez az összeg ezer forint, míg az új építésű, frekventált helyen lévő lakások esetében 2 ezer forint. Ám ez utóbbiak bérleti díja is jelentősen csökkent.
A kedvezőtlen folyamatokat elsősorban a sokszoros túlkínálattal és a kereslet visszaesésével magyarázzák a szakértők. Az elmúlt 2-3 évben a hazánkban megtelepedett multinacionális vállalatok külföldi menedzsereiket sorra váltják fel magyar szakemberekkel, azaz egyre kevesebb külföldi menedzser jön Magyarországra. Azon cégek, melyek hosszú távon tervezik a magyarországi jelenlétet, inkább vásárolnak, mint bérelnek - tette hozzá Pichovszky Kristóf. Ezért a 100-150 négyzetméteres, illetve ennél nagyobb luxuslakásokat igen nehéz bérbe adni. Ezt a megfigyelést a Biggeorge's International munkatársa, Urbanovics Miklós is megerősítette, ám a cég tapasztalatai szerint arra is volt már példa, hogy a hosszabb várakozás után a tulajdonos inkább az értékesítés mellett döntött.
A 40-50 négyzetméteres, nem éppen kedvező fekvésű, ezért alacsony bérleti díjú lakásokat viszont viszonylag könnyű kiadni - mondta Fekete Richárd, a Budai Ingatlan Center munkatársa. Ezeket leginkább a diákok keresik.
A jövőt már valamivel derűsebben látják a lapunknak nyilatkozó közvetítők és beruházók. Több mint egyharmaduk véli úgy, hogy a következő fél évben megáll a bérleti díjak csökkenése, és egyfajta stagnálás következik be, 10-15 százalékuk pedig úgy véli, hogy a díjak az inflációval azonosan mozognak. Vélhetően erre a kedvező tendenciára számítva meg is lódult egyes befektetői csoportok érdeklődése, látványosan kezd felfutni például az ír lakásvásárlás: az elmúlt hónapokban százas nagyságrendben vásárolták a belvárosi lakásokat, ezek túlnyomó részét bérbe adják.
A piaci bérleti díjak alakulásától függetlenül a kormány továbbra sem tett le arról a szándékáról, hogy megfizethető bérlakásokkal próbálja kedvezőbb irányba eltolni a hazai lakásszerkezetet. A kormányzati érvelés szerint a bérlakáskínálat növelése kedvezően befolyásolná a lakásmobilitást és az önkormányzati lakásgazdálkodást. Az elképzelések szerint a jelenlegi 8 százalékos bérlakásállományt 15 év alatt legalább 15 százalékra kellene feltornászni. Még így is messze elmaradnánk az uniós átlagtól, hiszen az európai államokban 100 lakás közül 30-35 a bérlakás. Kecsegtetőnek ígérkezett, ám egyelőre nem kapott zöld utat a vállalkozók bevonását célzó lakbér-támogatási rendszer bevezetése (VG, 2004. május 28. 1., 4. oldal). A pénzügyi tárca attól fél, hogy túlságosan költséges lenne a szisztéma, a vállalkozók pedig nem látják biztosítva, hogy belátható időn belül megtérül a befektetett pénzük. Mivel a vállalkozói bérlakásépítés óriási (100 milliós nagyságrendű) befektetést igényel és a megtérülési idő igen hosszú - mintegy 15-20 év -, erre szakosodott cég egyelőre nem is található a piacon - mondta Pichovszky Kristóf. Szerinte a politikai döntésektől függő, lakás célú hitelek támogatásának folyamatos változtatása sem kedvez a vállalkozói bérlakásépítésnek, hiszen jelenleg nem tudni, mekkora az a kör, mely hitelképtelennek számít. Azaz, akikre hosszú távon számíthat a bérlakáspiac.
