Cseh szenet kokszol a Dunaferr
Lengyelország, Európa legnagyobb szénexportőre 2006-ig 88 millió tonnára, azaz az elmúlt évekbeli szint mintegy felére csökkenti éves termelését a gazdaságtalanul termelő bányák bezárásával - jelentette a Bloomberg. Az állami támogatásokat ugyanis a jövőben lényegesen vissza kell fognia az európai uniós elvárásoknak megfelelően. (Az évtized végéig összesen csak 9,5 milliárd zlotyt költhet erre a célra, ám a keret 60 százalékát már az idén felhasználja.) Ez kontinensünkön tovább drágíthatja a szenet, amelynek világpiaci ára már hosszabb ideje felfelé mozog a megnövekedett kereslet és fuvardíjak együttes hatásaként.
Magyarország teljes egészében importból kénytelen fedezni az acélgyártáshoz szükséges szénigényét, ám ellátását várhatóan nem veszélyezteti közvetlenül a lengyel kínálat szűkülése - közölte érdeklődésünkre Suri József, az egyetlen hazai kokszolót működtető Dunaferr csoport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Egyrészt a bányabezárások inkább az energetikai célú szénszállításokat érinthetik, másrészt Lengyelországnak már csak marginális szerep jut a beszerzési forrásaik között az utóbbi években. Ráadásul az itteni igény most kisebb a korábbinál, és a dunaújvárosi kokszüzem is egyelőre csökkentett, évi 650 ezer tonnás termelési kapacitással üzemel, mert a hármas blokk egyik fele átépítésre szorul. Így jelenleg mindössze évi 800-900 ezer tonna szenet kell behozni kokszolásra, és azt is döntően a közelebbi Csehországból célszerű beszerezni a kisebb szállítási költségek miatt. Igaz, a csehországi kínálat is fogyóban van, ám vannak még más kiegészítő források is a kontinensen, főleg Oroszországban, és végső soron a tengerentúlról is importálható szén. A társaság idei szükségletét egyébként jórészt lefedezték szállítási szerződésekkel.
Ennek ellenére áttételesen a Dunaferrt is kedvezőtlenül érinti a lengyelországi bányák bezárása, hiszen azok vevői kénytelenek más források után nézni, általában tovább drágítva az importszenet, amelynek ára már jelenleg is közel kétszer meghaladja a tavaly év eleji szintet. Ami még kellemetlenebb, mintegy megháromszorozódott a koksz ára (alkalmanként túllépi a tonnánkénti 400 dollárt is), márpedig a társaság a kokszigényét is részben külföldről fedezi. A nyersanyag drágulásán túl a kokszárak repülését elősegítette, hogy az utóbbi időben újra megnőtt acélipari kereslettel nem tud lépést tartani a kínálat, mivel a korábbi pangás idején csökkentették a kokszolói kapacitásokat.
A Dunaferr számára ezért kétszeresen is könnyebbséget hozhat a privatizációs eljárás lezárása. Egyfelől végre befejezhetik
a kokszüzem rekonstrukcióját, amit követően már nem kell kész kokszot vásárolni, sőt még eladásra is futja majd. Másfelől az ukrán Donbasz vezette új tulajdonosi csoport nagyobb gazdasági erejére és a részben meglevő saját forrásaira való tekintettel várhatóan kedvezőbb feltételekkel vásárolhatnak nyers- és alapanyagokat.
