Egészséges árviszonyok

A piacnyitás eredeti célja nem az energiatakarékosságra ösztönzés volt, hanem az, hogy a forrás oldalon jelentkező nyereséget, vagy legalább annak egy részét elvonják, és a fogyasztókhoz csoportosítsák át versenyképességük javítása érdekében - emlékeztet Molnár László, hozzátéve, hogy liberalizálni csak ott lehet, ahol magas az ár és van kínálat, vagyis érdemi piac alakulhat ki, ahol viszont csökkenni kezdenek az árak. Az olcsó energia azonban kevéssé ösztönöz takarékosságra, hiszen minél alacsonyabb az energia ára, annál hosszabb egy adott energiahatékonysági beruházás megtérülési ideje. Ezzel együtt Molnár László szerint vannak piaci alapon megtérülő energiatakarékossági beruházások.

A magyar piacnyitás előkészítése során sokszor emlegetett tény volt, hogy az ország energiaintenzitása lényegesen magasabb az uniós országokénál. Nominális árfolyamon számolva három, három és félszer annyi energiát használunk fel egységnyi nemzeti össztermék előállításához, mint a többi uniós állam, vásárlóerő-paritással korrigálva viszont a különbség már csak 1,3-1,5-szeres. Az Energiaközpont Kht. ügyvezetője ezért úgy véli, nem az energiafelhasználás magas, hanem a GDP kicsi az összehasonlításban szereplő országokéhoz képest. Sőt, tekintettel arra, hogy Magyarországon a nehézipar voltaképpen mára teljesen leépült. Persze van még mit tenni bőven az energiahatékonyság területén. A statisztikai adatok alapján pedig a magyar feldolgozóipar energiaintenzitása jobb, vagyis kisebb az európai átlagnál. Történeti visszatekintésben látható, hogy 1989 és 1993 között az ipari szerkezetváltás következtében a GDP 15, az energiafelhasználás 25 százalékkal csökkent. Az ország összenergia-felhasználása azóta, vagyis az elmúlt 11 évben nem változott, és a következő esztendőkben is csak lassú, legfeljebb évi 0,5-1 százalék körüli növekedés prognosztizálható. Az importfüggőség viszont folyamatosan nőtt, 2002-ben már 70 százalék felett volt, és az előrejelzések szerint 2010-re elérheti a 80 százalékot. Az energiaintenzitás évente hozzávetőlegesen 3-4 százalékkal csökken folyamatosan - mondja Molnár László.

Az energiahatékonyság javítására több megoldás is létezik. Egyrészt fontos szerepe van a technológiai fejlődésnek, fejlesztésnek, az energiatermelő és -felhasználó berendezések körében. Hasonlóan fontos a fogyasztói tudatosság alakítása, a tájékoztatás, a képzés és az érdekeltség kialakítása.

A szabályozás révén az államnak is van befolyása erre a folyamatra, a szabványok, az elektromos berendezések címkézésével kapcsolatos előírások révén, illetve különböző szintű auditokkal. Az energiahatékonysági beruházások, fejlesztések támogatása is egy fontos lehetőség, s nem utolsósorban az energiaárak emelkedése automatikusan az energiatakarékosság irányába hat.

Az elmúlt években a reális, költség alapú energiaárak bevezetése mellett rendszerint éppen azzal érveltek a szakértők, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak pazarlásra ösztönöznek, ami különösen a földgáz esetében volt tetten érhető. Ez pedig egy olyan ország esetében, amely a felhasznált földgáz kétharmadát importból szerzi be, nem egészséges folyamat. Az államilag alacsonyan tartott árak következtében az iparszerkezet is torzulhat, hiszen a termelő vállalkozások energiaár-érzékenysége veszélyes szintre csökkenhet. Harmadrész a veszteséges energiaiparnak nincs fedezete az infrastruktúra megújítására, bővítésére, ami hosszabb távon nagyon veszélyes következménye a mesterségesen eltorzított áraknak.

Mindezek alapján Molnár László szerint kiszámítható államigazgatásgi magatartásra, független és erős árszabályozó hatóságra van szükség az egészséges befektetői környezet, valamint fogyasztási viszonyok kialakításához.

ügyvezető igazgatója, aki szerint a magyar gazdaság energiaintenzitása nem elsősorban

az energiafelhasználás nagysága miatt magasabb az európai átlagnál, hanem a GDP-ben

mutatkozó elmaradás okán. -->