Harc a vállalaton belüli visszaélés ellen
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) uniós pályázaton nyert forintjai segítségével ősszel a mikro- és kisvállalatoknál is elindulhat a harc a szervezeten belüli korrupció ellen. Ez idáig a több hierarchiaszinttel rendelkező vállalatok, valamint az államigazgatási szervezetek vették igénybe leginkább a programot. Bár a vállalaton belüli visszaélések, csalások, a korrupció különösen az Enron-ügy kapcsán került a közvélemény figyelmének középpontjába, a hazai bankok, biztosítók egyelőre nem nyitottak arra, hogy felkészítsék és vizsgálják munkatársaik "tisztaságát". Hazánkban az Easy Learning Hungary Kft. az Egyesült Királyságban hat évvel ezelőtt sikerrel bevezetett tréning adaptálásával, a Korrupció és belső visszaélés-ellenes képzés vezetők számára nevű program keretében tart workshopokat menedzserek részére azzal a céllal, hogy segítsen nekik felismerni és kezelni a beosztottak ez irányú ténykedését.
A szervezeten belüli visszaélésekkel, csalásokkal, korrupcióval kapcsolatosan négy rizikófaktorról beszélhetünk - magyarázza Drimál István ügyvezető igazgató. Először is meghatározó a társaság struktúrája: minél több hierarchiaszintje, telephelye van egy vállalatnak, illetve ha a központ és a fő tevékenység végzése máshol helyezkedik el, annál nagyobb a valószínűsége az alkalmazottak törvénybe ütköző magatartásának. Másodszor a szervezeti kultúra nagyban befolyásolja a visszaélés egyes fajtái bekövetkezésének lehetőségét. Sokat tehet az adott társaság a szóban forgó illegális cselekvések minimalizálásáért, eliminálásáért, ha tartalmas és alkalmazott etikai kódexe van. A harmadik elem a személyi kockázatok és a vezetői stílus kérdésköre. Nem mindegy, milyen a munkatársak hozzáállása, a főnök-beosztott közötti viszony, az alkalmazottak kiválasztása és képzése a cégnél. Példaként hozza fel az ügyvezető igazgató - aki Kaposi Kálmán trénerrel közösen viszi a kifejezetten vezetőcentrikus programot - azt az esetet, amikor egy nagyon szigorú, már-már autokrata vezetői stílussal találják magukat szembe az alkalmazottak. Természetes, hogy ez alól ki akarnak bújni, amelynek egyik megtestesülése a csalás, visszaélés mint a bosszú formája. A vállalaton belül is érvényesül a rohadt alma effektus: egy a visszaéléstől nem visszariadó alkalmazott "megfertőzi" társait. De persze saját érdekeink érvényesítése is vezethet az információ eltulajdonításához. Végül a cég gazdasági helyzete is kardinális kérdés: a csőd szélén álló, vagy nagy belső kapacitáskihasználatlansággal jellemezhető szervezet esetén gyakran megjelennek a visszaélések egyes fajtái. (BR)
