A lakossági fogyasztás növekedésével, illetve a fogyasztói szokások átalakulásával párhuzamosan a környező országokban is egyre nagyobb feladatot jelent a növekvő mennyiségű és térfogatú csomagolási hulladékok kezelése. Csehország, Szlovákia és Lengyelország egyaránt a gyártói felelősség és a piaci önszerveződés elvét követő koordinálószervezeti modellt vezette be a csomagolási hulladékok minél nagyobb arányú újrafeldolgozása érdekében, ám jelentős különbségek is kialakultak a három ország között.
A legjobb eredményeket Csehország tudja felmutatni, ahol a kötelezett vállalatok Eko Kom néven alakították meg nemzeti koordináló szervezetüket. Bár Csehország - Magyarországhoz hasonlóan - 2005-ig szintén átmeneti mentességet kért Brüszszeltől az 50 százalékos hasznosítási kötelezettség teljesítése alól, az Eko Kom a felelősségi körébe tartozó csomagolási hulladéknak már tavaly a 49 százalékos hasznosítását megszervezte. A hulladékgazdálkodási törvény pedig jövőre már 52 százalékos újrafeldolgozás elérését írja elő a cseh cégeknek - hangzott el egy a Kopernikusz Innovációs Egyesület által rendezett budapesti szakmai konferencián. A 2002 elején elindított rendszer hatékonyságát és a begyűjtő infra-
struktúra fejlesztésének eredményességét mutatja, hogy a hasznosítási célok teljesítése érdekében mostanra több ezer kötelezett cég csatlakozott az Eko Komhoz, s mintegy 9,5 millió lakos, azaz a csehországi népesség 93 százalékának lakóhelyét kapcsolták be a közhasznú társaság szelektív hulladékgyűjtő rendszerébe. Az Eko Kom a lakossági szelektív hulladékgyűjtést kiépítő és fenntartó településektől átvállalja az üzemeltetési költség egy részét. Emellett oktató-felvilágosító programokkal támogatja a lakossági részvétel erősítését, s mára a fejenként begyűjtött különválogatott hulladék éves mennyisége az érintett településeken elérte a 32,6 kilogrammot.
Némi hátránnyal indulva, de öles léptekkel szerveződik a csomagolási hulladékok hasznosítása Szlovákiában is. Miközben a jogszabályok 2003-ra még csupán a 33 százalékos hasznosítási kötelezettséget írtak elő, 2005-re ez itt is eléri az 50 százalékot, 2007-re pedig 58 százalékos újrafeldolgozást tűztek ki célul. A kötelezett vállalatok a hasznosítás megszervezésére tavaly áprilisban alapították meg az Envi-Pak nevű koordináló szervezetet. A hasznosítás piaci alapokon történő megszervezése, valamint a kötelezett vállalatok összefogása - a csehországihoz képest - északi szomszédunknál később kezdődött el, ám az országos hasznosítási célok elérését segíti, hogy az ország 2900 települése közül több mint ezerben már működik lakossági szelektív hulladékgyűjtés. Az érintett településeken él a teljes népesség kétharmada, s ezeken a helyeken a fejenként szelektíven gyűjtött hulladék éves mennyisége jelenleg átlagosan 10,25 kilogramm.
Az előzőekhez képest jóval változatosabb a helyzet Lengyelországban. A csomagolási hulladékokról szóló, 2002. január 1-jén életbe lépett törvény lehetőséget biztosított arra, hogy több rendszer is felálljon a hasznosítás megszervezésére. A lengyel vállalatok éltek is a lehetőséggel, és a kötelezettek mellett az újrafeldolgozó vállalatok is több önálló hasznosítási rendszert hoztak létre. A legnagyobb kötelezett vállalatok Rekopol néven alakítottak koordináló szervezetet, ám ez, több multinacionális cég leányvállalatának csatlakozása ellenére, egyelőre csak a teljes lengyelországi csomagolás kibocsátásnak nagyjából a negyedét fedi le.
Lengyelországban az egy főre jutó csomagolási hulladék alig évi 100 kilogramm. Ez kevesebb mint fele a többi térségbeli ország adataihoz képest, ugyanakkor a szelektív hulladékgyűjtést is csupán a lakosság 20 százalékára terjesztették ki. Az érintett településeken a fejenként begyűjtött különválogatott hulladék éves mennyisége elérte a 10 kilogrammot, ennek ellenére a nehézségeket mutatja, hogy az EU-hoz az idén csatlakozott államok közül Lengyelország kérte a leghosszabb, 2014 végéig szóló átmeneti mentességet a közösség új csomagolási direktívájának teljesítése alól is (Magyarország esetén ez 2012 végén jár le).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.