Innovációs forrás a kreativitás
Az Electrolux, a Chinoin, a BKV és a Royal Bau is az első helyen említi az elvárások között a kreativitást, míg a Coca-Cola Beverages a második legfontosabb igényként említi ezt a személyiségjegyet - ez derül ki az Állásbörze Kalauzból. A fogékonyság, a rugalmasság, az eredetiség és az ötletkidolgozás intellektuális képességeinek öszszefoglaló elnevezése a kreativitás. Sok kutató azzal a feltételezéssel él, hogy a kreativitást a munkavállaló beállítottságával és érdeklődési körével is lehet mérni, vagyis bármilyen döntési helyzetben kreatív tevékenységeket és hozzáállást fog előnyben részesíteni az, aki az átlagnál több ötlettel van megáldva. Egy ilyen feltételezésre épülő teszt a "Group inventory for finding interests", amelyben a résztvevőktől azt kérik, érdeklődési szintjüket különböző tevékenységekben és jellemvonásokban jelöljék meg. Például olyan kérdésekre várnak választ, mint "Szeretek történeteket írni", "Szeretek feltalálni dolgokat", "Van humorérzékem", "Szeretek kipróbálni új dolgokat".
A tudatalatti aktivitási skálát olyan feltételezésekre építik, hogy a kreatív emberek általában egyetértenek az olyan kijelentésekkel, mint "Feltaláló szeretnék lenni" vagy "Sokat gondolkodom megoldhatatlan problémákon" vagy "Ha elég tehetséges lennék, hozzá, akkor szobrász szeretnék lenni".
A személyiségjegyek feltérképezése a kreativitás meghatározásához abból a feltételezésből ered, hogy a kreativitás nem a kognitív vonásokból, hanem egy sor személyiségtényezőből ered. A "Creative personality scale" elnevezésű teszt kitöltése során azt kérik a résztvevőktől, hogy jelöljék meg azokat a jelzőket, amelyekről azt gondolják, hogy a legjobban rájuk illenek. A lista olyan jelzőket tartalmaz, mint például, van önbizalma, eredeti, a hagyományostól eltérő, egyéni, mély átlátásra képes és okos.
További tanulmányozási területe lehet a kreativitásnak, hogy a személyek közti kapcsolatok hogyan hatnak a kreativitásra egy kisebb csapaton belül. Illetve, mikor képes egy csoport több kreatív terméket, ötletet létrehozni, mint maga az egyén? A hetvenes évek űrversenye során, az orosz sikerek gyakorlatilag egyetlen ember (Szergej P. Koroljov) személyes eredményének voltak köszönhetőek. Hiánya, kreativitásának elvesztése évekkel később is meglátszott a szovjet űrkutatásokon. Az amerikaiak ugyan 1-2 lépéssel az oroszok mögött jártak, egy csapattag elvesztése mégsem vetette őket ilyen mértékben vissza. E két környezet a hazai cégeket is jellemezheti. A szovjet példa azokat a cégeket jelzi, ahol az innováció forrása egy-egy ember lehet, az ő különleges tudásukra, ötleteikre támaszkodik a cég, míg más esetben innovatív csoportokat állíthatnak fel. Az ötletbazáron, angolul brainstormingon, illetve egy innovatív csoport felállításán alapuló csoportos kreativitás nem csak mítosz, bár az innovációs forrásokat leginkább egy vagy két kreatív ember számára lehet biztosítani. Azok a munkahelyek, ahol kreatív kútfőkre vágynak, sőt kreatív csapatokat szeretnének létrehozni, meg kell vizsgálniuk a saját munkavállalóik közötti kapcsolatrendszert, illetve, hogy a helyi csoport és a szélesebb társadalmi normák hogyan befolyásolják a kreativitást.
