Karrierépítés helyett munkanélküliség
Az egy főre eső GDP a duplája Budapesten, mint az ország többi részén. Az összes hazai cég 30 százaléka, a külföldi cégek 50 százaléka tevékenykedik a fővárosban. Ennek ellenére sok a tartós munkanélküli a fővárosban, és a regisztrált állástalanok között folyamatosan növekszik a diplomások aránya. 1995-ben az összes regisztrált munkanélküli 5,2 százalékának volt felsőfokú végzettsége, míg ez a szám 2003-ban már 11,4 százalékra emelkedett. A diplomás munkanélküliek 30-35 százaléka tanító, tanár, 23 százaléka mérnök, 18 százaléka közgazdász, 8 százaléka pedig agrárvégzettségű, de a túlkínálat a felkapott szakmákban (PR, marketing, jogász, közgazdász) is jelentkezik már. Hasonló kedvezőtlen folyamatok zajlottak le a fejlett nyugaton is a 80-as években, melyek legfőbb oka a felsőoktatási expanzió és a gazdaság stagnálása volt. A pályakezdő diplomás munkanélküliek aránya is folyamatosan nő, ugyanakkor hazánkban a 40 év feletti diplomások is aggasztó helyzetben vannak: újra-elhelyezkedési esélyük kicsi, szakmai ismereteik elavultak, nyelvtudásuk, számítástechnikai ismereteik hiányosak. A vezető és multinacionális cégek az elmúlt években már a 35 év felettieket sem szívesen alkalmazták, de ez a fajta merev hozzáállás napjainkra már némiképp oldódott. Új seprű jól seper, de a régi tudja, hol a szemét - magyarázta Szűcs László, a Trenkwalder-Multi Man Kft. vezető tanácsadója, aki a Diplomás munkanélküliség a fővárosban címmel megrendezett szakmai konferencia előadójaként osztotta meg tapasztalatait a diplomások nehézségeiről. Évente 60-70 ezren végeznek a felsőoktatásban, az ő elhelyezkedésük közös érdek kell hogy legyen, bár a megoldáskeresés sokrétű és nehézkes. A megnyugtató eredmény érdekében óriási piaci nyomás van a felnőttképzés és az élethosszig tartó tanulás hatékony rendszerének kialakításán, működtetésén. A gazdasági szereplők is nehezítik a helyzetet. A termelővállalatok erősen változó keresletet támasztanak a diplomások iránt. A közszférában az elhelyezkedést javíthatja a Diplomásokat a közigazgatásba program elindítása, amely a magasan képzett szakemberek megjelenését hivatott elősegíteni a legnagyobb munkáltatói szektorban. A kutatás-fejlesztés perspektívát jelent a fiataloknak, hisz a jó felkészültségű diplomás pályakezdők nagy tömegben és viszonylag olcsón állnak rendelkezésre, ezért a külföldi cégek betelepülését érdemes lenne tovább támogatni. A szolgáltatás, a kereskedelem, a vendéglátóipar szintén óriási felvevőpiaca lehet a diplomásoknak.
A sikeres karrier érdekében a helyes pályaorientáció, a tudatos pályakeresés és az aktív tanulási vágy formálása a szülő, majd a fiatal kompetenciája, de az állami szervek, a közigazgatás, illetve a felsőoktatási intézmények hozzáállása is kiemelkedő jelentőséggel bír. A személyzeti tanácsadók, a munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cégek a megbízónak, elsősorban az üzleti szférának keresnek megfelelő jelöltet, segítségükkel azonban megjelenhetnek a cégek elvárásaihoz jobban igazítható atipikus foglalkoztatási formák is a piacon, például a részmunkaidő, a távmunka, a kiszervezés, vagy épp a kölcsönzés. Ezek mind hatékonyan segíthetik a diplomások boldogulását.
Szűcs László lapunknak elmondta, a diplomás-munkanélküliség kezelése nehéz, ezért a tudatosság mellett a prevencióra kell helyezni a hangsúlyt. Fontos, hogy a cégek és a társadalom tagjai a diplomásokban a kultúra közvetítőit, és az értékek újrateremtőit lássák.
