Késik a cégszerkezetek "uniósítása"

A multinacionális cégek többsége még vonakodik hozzáigazítani szervezeti felépítését a májustól átalakult Európához - állapította meg az Economist Corporate Network, az Ernst & Young és az Oracle napokban nyilvánoságra hozott, közös tanulmánya. A felmérésünkben szereplő 61 multinacionális cégből csak öt ruházza át az új tagországokkal kapcsolatos felelősséget a korábbi nyugat-európai vagy uniós régióra.

A legtöbb vállalat arra számít, hogy a következő három évben, vagy legkésőbb az euró 2009-2010 körül várt bevezetésekor az új uniós országokban folytatott tevékenységeit egy kibővített EU-régió felügyelete alá helyezi. Közép-Európát valószínűleg külön országcsoportként, vagy Ausztriával és Svájccal együttesen kezelik - vélekedtek az elemzők.

A kutatás szerint a csatlakozás hatására néhány cég az elmúlt hónapokban felhagyott a keleti és a nyugati piacok közti korábbi megkülönböztetéssel, a vállalatok többsége azonban habozik megtenni a végső lépést, és vonakodik hozzáigazítani szervezeti felépítését Európa új geopolitikai realitásához. Ezért várhatóan továbbra is fennmaradnak a korábbi kelet-közép-európai regionális szervezetek.

"Néhány éven belül a nemzetközi cégek nem fognak többé különbséget tenni a fejlett Nyugat-Európa és a feltörekvőben lévő európai országok között. Ez lehetőségeket és kockázatokat egyaránt tartogat a magyar cégek számára, amelyeknek ki kell vívniuk helyüket az európai üzleti struktúrában. Ez fogja meghatározni, hogy a jövőben Magyarország milyen szerepet fog játszani - termelési központ, kelet felé nyíló kapu vagy szolgáltatóköz pont válik belőle" - hangsúlyozza Delia Meth-Cohn, az Economist Corporate Network vezető szaktanácsadója.

A felmérésben részt vevő cégek közül kettő odáig merészkedett, hogy az elmúlt hónapokban új kelet-közép-európai régiót alakított ki, miután azt tapasztalta, hogy a helyi autonómia hiánya károsan hat az értékesítés bővítésére. Bár számos vállalat elhalasztja a teljes integrációt, egyre többen keresnek a kelet-közép-európai régión belül alkalmasabb struktúrákat, és különböző országcsoportok kialakításával próbálnak igazodni a régió megnövekedett területéhez és az egyes országok közti fokozott különbségekhez; emellett nem elhanyagolható szempont a költségek racionalizálása.

A közép-európai piacokon egyes vállalatok átmeneti struktúrákkal kísérleteznek, amelyek nem gátolják a növekedést, de felkészítik a régió szervezeteit a Nyugat-Európába való integrálódásra és az azzal járó nagyobb centralizációra, fokozott árnyomásra és szigorúbb vállalati előírásokra. E kísérletek azt az elterjedt véleményt tükrözik, hogy a közép-európai térség bizonyos értelemben köztes állapotban van. Országai a legtöbb ágazatban már nem tekinthetők feljövőben lévő piacoknak, amelyekre a magas növekedés és a piaci részesedés gyors változása a jellemző, és ahol komoly beruházásokra van szükség a kínálkozó lehetőségek kiaknázásához. Másrészt viszont nem is kiforrott piacok és fejlesztésük más stratégiákat igényel, mint Nyugat-Európában. Az új uniós tagok piacának átalakulása leginkább a fogyasztási cikkek terén előrehaladott. Rendkívül erős a verseny, nagy az árakra nehezedő nyomás, és a kialakult piaci részesedési arányokban csak apróbb eltolódások figyelhetők meg. Ez indokolja, hogy az ágazatban több vállalat még a bővítés előtt nyugat-európai részlegébe integrálta az új tagállamokban folytatott tevékenységét.