Magyarországon nem a forrás hiányzik

A kockázati tőke az elmúlt kurzusban ismeretlen fogalom volt. Miként került mégis kapcsolatba vele?

A Licencia nevű állami cégnél már a 70-e években is találmányok fejlesztésével, külföldi és magyar licencek adásvételével foglalkoztam. Később a Magyar Nemzeti Bank is felismerte, hogy gazdaságfejlesztési szempontból fontos területről van szó, így még a rendszerváltás előtt létrehozta az Innovációs Alapot, amely a kockázatitőke-társaságok előfutárának tekinthető. Két kollégámmal 1985-ben egy ügyvédi munkaközösség keretében kezdtünk foglalkozni a témával. Sikerült néhány találmány megvalósítását előmozdítanunk, és ehhez külföldi forrásokat is bevonni: Tatár Jenő építészeti üvegdíszítési technológiája alapján Ausztriában hoztunk létre üzemet, Vittay Pál röntgengépén a Philipsszel és a GE Medicallel dolgozhatott együtt.

z Honnan lehet tudni, hogy egy találmány vagy ötlet sikeres lehet?

Nincsenek előre lefektetett feltételrendszerek. A szakértelem, az intuíció, a megfelelő piaci információ alapján kell kialakítani a véleményt. Kulcskérdés, milyen személyiség áll az ötlet mögött.



z Ha ennyire szubjektív a döntés, mennyire lehet minimalizálni a kockázati tőke bukási veszélyét?

Minden a kockázati tőkealapok stratégiájától függ. Ha valaki semmilyen rizikót nem hajlandó vállalni, nyilván kisebbet bukhat, de a nyereségtermelés esélye is csökken. Nemzetközi viszonylatban ötven százalék körüli esetben lehet számolni a tőke megtérülésével, 20-30 százaléknál várható jelentős befektetői haszon. Az Euroventures azok közé tartozik, amelyek nagyobb kockázatvállalásra hajlandók, így mi is törvényszerűen átéltünk már bukásokat.



z Sokan panaszkodnak, hogy Magyarországon minimális a kockázati tőke szerepvállalása.

Nem lennék ennyire kritikus. Magyarországon nem a forrás hiányzik. Még nem alakult ki egy erős kis- és középvállalati kör, amelyet az újdonságokat felmutató vállalkozók és az életképes ötletek jellemeznének. Akkor fog több kockázati tőke hasznosulni, ha a mainál nagyobb számban lesznek olyan ambiciózus vállalkozások, amelyek tervei túlmutatnak az országhatáron, és megfelelő kilátásokkal finanszírozhatók.



z Miért kell nagyban gondolkodni?

A magyar gazdaság szűk pályát jelöl ki egy vállalkozás számára. Természetes, hogy itthon kell elindulni. De ahol az ambíciók között legalább a regionális terjeszkedés szándéka nincs meg, ott a cég mérete nem lesz elég nagy, hogy az a kockázati tőkebefektetés szempontjából érdekes legyen. Márpedig a kockázati tőke filozófiájának a lényege, hogy a felfuttatott vállalkozásokban meglévő részesedését egy idő után megfelelő nyereség mellett értékesíteni kívánja. Mi az elmúlt években 6-7 olyan cégbe fektettünk be, amely kifejezetten új technológiát valósít meg. Ezek döntő többsége beváltotta a befektetők hozzájuk fűzött reményeit. Két irányban kell dolgoznunk: újabb fejlődőképes magyar cégekkel kell jövedelmező kockázatitőke-befektetésről megállapodnunk, és egyidejűleg további hazai és külföldi intézményi befektetőket kell meggyőznünk, hogy érdemes magyar kockázatitőke-alapba befektetniük A kelet-közép-európai régióban így is Magyarországon van jelen arányaiban a legnagyobb mennyiségű kockázati tőke; nagyjából az európai átlag harmadát mondhatjuk magunkénak. Kérdés persze, hogy szűken vagy tágan értelmezzük a kockázati tőke fogalmát.



z Ön milyen definíciót tart erre megfelelőnek?

Az Euroventures tágan értelmezi a kockázati tőke fogalmát. A szűken vett technológiai típusú befektetések mellett olyan projektekkel is foglalkozunk, amelyek a szakmai besorolás szerint a magántőke-befektetések körébe tartoznak. Ilyen típus lehet, amikor a privatizáció során a menedzsment szerezte meg a többségi tulajdont, vagy egy nemzetközi cég eladja magyarországi érdekeltségét, netán egy vállalkozás már az első nehézségeken túljutva kíván bővülni és terjeszkedni. Amerikában a két terület élesen elkülönül. Aki a kockázati tőke típusú befektetésekkel foglalkozik, az nem mutat érdeklődést a magántőke típusú ügyleteknél.



z Cégük milyen forrásból tudja finanszírozni az ígéretes ötleteket?

Az Euroventures tanácsadóként működik közre. Nem a saját tőkéjét fekteti be a vállalkozásokba, hanem intézményi befektetők, bankok, különféle pénzügyi alapok által finanszírozott kockázatitőke-alapok számára nyújt befektetési tanácsokat. Például a mi cégünk szervezte meg azt az Euroventures Hungary III. elnevezésű alapot, amely Magyarországon elsőként a hazai nyugdíjalapok befektetését is képes fogadni.



z Miként jön létre egy ilyen befektetési alap? Önök kezdeményeznek, vagy a befektetők keresik meg önöket?

Mindkét variációval találkoztunk. Az Euroventures Hungary BV megszervezésére 2000-ben az EBRD kért fel bennünket. Az Euroventures Hungary III-at pedig mi kezdeményeztük 2002-ben, amikor az ABN Amro Bank úgy döntött, lezárja a hazai közvetlen befektetési programját.



z A gazdasági rendszerváltozás óta mennyiben változott meg a kockázati tőke piaca?

Az egyik legfontosabb változás, hogy több száz millió euróban mérhető pénzforrás jelent meg a piacon. A másik, hogy folyamatosan növekvő számban jelennek meg olyan ígéretes vállalkozások, amelyek a kezdeti fázison túllépve reális kockázat mellett finanszírozhatók.

z A kockázati tőke számára melyik az a nagyságrend, amikor egy vállalkozásban már fantáziát látnak?

Azokkal a cégekkel érdemes foglalkozni, amelyeknek középtávon reális esélyük van néhány milliárd forintos árbevétel elérésére.



z A befektetési döntés megszületésétől mennyi idő kell a pénz átutalásáig?

Mivel a befektetés kockázatot hordoz magában, alapos gazdasági és jogi vizsgálatra és előkészületekre van szükség. Minimum három-négy hónapra van szükség, amíg egy-egy ügylet a befektetés szempontjából lezárul.



z A közhiedelem szerint a kockázatitőke-társaságok alapvetően kisebbségi részesedés megszerzésére törekednek. Miért?

A klasszikus megközelítésben valóban kisebbségi részesedés mellett valósulnak meg a kockázatitőke-befektetések, mondván, a siker záloga a partnercég menedzsmentjének kezében van. A befektetők érdekeit a kisebbségi részesedés mellett is meg lehet védeni. Az amerikai kockázati tőke viszont a többségi tulajdon híve, és szereti a kezében tudni a lehetőséget, hogy ha nem megfelelően haladnak a dolgok, átveheti a cég irányítását. Magyarországon mind a két megoldásra akad példa.



z Mi történik azután, hogy a befektetés megvalósul?

Amellett, hogy az ígéretes befektetési lehetőségekről tájékoztatjuk partnereinket, nyomon is kell követnünk azon cégeknek a sorsát, ahol az Euroventures alapok érdekeltek. Szerepet vállalunk a társaság igazgatóságában, felügyelőbizottságában, részt veszünk a stratégiai döntések meghozatalában, elemezzük a jelentéseket. A befektetőkkel folyamatos kapcsolatot ápolunk. Ők nem azt várják, hogy a problémákat jelezzük, hanem azt, hogy a megoldásban részt vegyünk.



z A magáncégek tulajdonosai nem szívesen fogadnak társat maguk mellé.

Ez világjelenség. Talán csak az angolok és az amerikaiak jelentik a kivételt. Másutt kevés jó példa van arra, hogy a kockázati tőke milyen segítséget képes nyújtani egy vállalkozás növekedési pályára állításában, abban, hogy az adott társaság piaci értéke néhány év alatt akár tízszeresére növekedjen.



z Miért érdemes kockázati tőkét bevonnia annak, akinek a bankhitel is rendelkezésére áll?

A két dolog nem alternatívája egymásnak: mind a kettőnek megvan a maga működési területe, és ahol fennáll ennek a lehetősége, ott a kettőt párhuzamosan érdemes igénybe venni. Jellemzőbb azonban, hogy az indulás időszakában a bankhitel általában nem áll rendelkezésre. Ilyenkor van igazán szerepe a kockázati tőkének. Miután megerősödött a társaság, a megnyíló bankhitel segítségével további lehetőségek nyílnak.



z Mennyiben nehezíti meg a dolgukat az, hogy az állam saját szereplőként is megjelent a kockázatitőke-

piacon?

Ennek kedvező hatása lehet, ha az állam azokon a területeken jelenik meg, ahol ez hiányt pótol. Az induló cégeknél a kis méretek és a magas kockázat miatt a kockázati tőke ritkán vállal szerepet. Az állam viszont akár az iparág fejlesztése, akár munkahelyteremtés szempontjából is fontosnak tarthatja az adott vállalkozás vagy térség támogatását. Problémát csak az jelenthet, ha az állam versenyt kíván támasztani a klasszikus kockázati tőkének. Ez piactorzítást eredményezhet, ami az adófizetőknek és a gazdaságnak sem jó. Az állam és a kockázati tőke sikeres együttműködésének jó példája a finn gyakorlat, ahol az állam addig vállal szerepet az ígéretes vállalkozásokban, amíg azok iránt a magántőke érdeklődést nem mutat. Ezt követően eladja tulajdonrészét, és újabb vállalkozásokkal kezd foglalkozni.



z Az Euroventures általában mennyi ideig vállal szerepet egy cégben?

Négy-öt éves együttműködésben gondolkodunk, de mindig az adott piaci körülmények határozzák meg, mikor értékesítjük a részesedésünket. Volt már olyan, hogy "beleszerettünk" egy cégbe, és még szívesen dolgoztunk volna velük, de olyan ajánlatot kaptunk, amelynek nem lehetett ellenállni. Olyan is előfordult már, amikor a befektetőink kérésére értékesítettük a befektetési alap tulajdonrészét.



z Hány százalékos az a megtérülés, amivel már elégedettek?

Mindig az átlaghozam fontos. Ezt az alap kockázattűrő képessége is meghatározza. A nyugdíjalapok például nem szívesen vállalnak rizikót. Ezért ahhoz, hogy egy nyugdíjalap számára érdekes befektetési alternatívát nyújtsunk, az államkötvényeknél nagyobb, 15-20 százalékos hozamot kell felmutatnunk.



z Miként részesedik ebből a befektetések menedzselését végző társaság?

A kockázatitőke-alapok által fizetett szolgáltatási díj a költségeket fedezi. Siker esetén előre meghatározott mértékű prémium is jár.



z Az elmúlt évtizedek alapján milyen tanulságot szűrt le magának?

Azt, hogy rengeteg tehetséges ember van Magyarországon. Folyamatosan találkozunk fiatal és ambiciózus szakemberekkel. Ez a magyar gazdaság szempontjából is biztató.