Trump egyetlen döntésén múlott: kedden reggel azonnal megtört az olaj ára, Irán most összeteheti a két kezét – ők győzték meg az amerikai elnököt
Megtorpant az olaj árának drasztikus növekedése, miután Donald Trump váratlanul bejelentette: egyelőre elhalasztják az Irán elleni tervezett amerikai katonai csapást, hogy folytatódhassanak a tárgyalások. A piac azonnal reagált: a Brent típusú nyersolaj ára kedd reggel 109,7 dollárra (nagyjából 39 700 forintra) csökkent hordónként, ami több mint 2 százalékos esés, míg az amerikai WTI jegyzése 102,8 dollárra (mintegy 37 200 forintra) süllyedt.
Az árfolyamcsökkenés azonban inkább ideiglenes megkönnyebbülésnek tűnik, mint valódi fordulatnak. Az olajpiacot továbbra is rendkívüli idegesség jellemzi, különösen azután, hogy hétfőn dróntámadások érték az Egyesült Arab Emírségeket és Szaúd-Arábiát. A befektetők attól tartanak, hogy a konfliktus újabb hulláma ismét veszélybe sodorhatja a Hormuzi-szoros forgalmát, amelyen keresztül a világ tengeri olajszállításának jelentős része halad át.
A mostani ármozgásokat részben Donald Trump hétfő délutáni bejelentése váltotta ki. Az amerikai elnök közösségi oldalán azt írta, hogy
a tervezett iráni támadásokat Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek vezetőinek kérésére egyelőre elhalasztották.
Trump szerint „komoly tárgyalások” zajlanak Teheránnal, ugyanakkor hozzátette: egy teljes körű katonai akció továbbra is bármikor elindítható.
Az iráni külügyminisztérium később megerősítette, hogy Pakisztán közvetítésével valóban zajlik kommunikáció Washington és Teherán között. Arról azonban továbbra sincsenek konkrét információk, hogy a felek milyen feltételekről egyeztetnek, és van-e reális esély tartós megállapodásra.
A piacot az is nyugtatta valamelyest, hogy az amerikai pénzügyminisztérium újabb harminc nappal meghosszabbította azt a szankciós mentességet, amely lehetővé teszi bizonyos országok számára az orosz tengeri olaj vásárlását. Ez rövid távon enyhítheti az ellátási nyomást, különösen Ázsiában és Európa egyes részein.
A befektetők ugyanakkor továbbra is rendkívül érzékenyen reagálnak minden közel-keleti fejleményre. A piac lényegében már nem azt figyeli, hogy lesz-e újabb konfliktus, hanem azt, hogy mekkora mértékben sérülhet az energiaellátás.
A Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság önmagában is elegendő ahhoz, hogy az olaj ára tartósan 100 dollár felett maradjon.
Ez Európa számára különösen kellemetlen helyzet. Az uniós gazdaság az elmúlt években már így is súlyos energiapiaci sokkokon ment keresztül az orosz–ukrán háború miatt, most pedig a Közel-Kelet instabilitása jelent újabb inflációs veszélyt. Az emelkedő olajárak nemcsak az üzemanyagokat drágítják, hanem közvetve a szállítást, az élelmiszereket és az ipari termelést is.
Az elemzők szerint a következő hetek kulcskérdése az lesz, hogy sikerül-e stabilizálni a Hormuzi-szoros körüli helyzetet. Amíg a térségből nem indul újra zavartalanul az olajszállítás, addig a piac minden diplomáciai nyilatkozat ellenére tartósan magas kockázati prémiumot fog beárazni az energiahordozókba.
Szenvednek a világcégek is az olaj ár miatt
A mostani olajpiaci bizonytalanság ráadásul már messze nem csak az energiaszektort érinti, hanem globális vállalati válsággá kezd átalakulni. Az iráni konfliktus eddig legalább 25 milliárd dollárnyi (mintegy 9,1 ezermilliárd forintos) pluszköltséget okozott a világ nagyvállalatainak, miközben legalább 279 cég volt kénytelen valamilyen válságintézkedést bevezetni. Az ingadozó olajárak és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság miatt egyre több vállalat emel árakat, halaszt beruházásokat vagy csökkenti költségeit.
A legsúlyosabb helyzetben jelenleg a légitársaságok vannak, amelyeknél a megdrágult üzemanyag már önmagában mintegy 15 milliárd dollárnyi (közel 5,5 ezermilliárd forintos) többletterhet okozott. Az autóiparban és a fogyasztási cikkek piacán szintén egyre látványosabb a nyomás: a Toyota, a Whirlpool, a McDonald’s vagy a Procter & Gamble is profitfigyelmeztetéseket adott ki az elmúlt hetekben. Az elemzők szerint a valódi pénzügyi sokk még csak ezután érkezhet meg, mivel sok vállalat jelenleg még korábbi energiaszerződésekkel és fedezeti ügyletekkel védi magát a drágulástól. Ha azonban a Hormuzi-szoros körüli helyzet nem rendeződik, a második fél évben az infláció, az üzemanyagárak és a vállalati profitok egyszerre kerülhetnek komoly nyomás alá világszerte.
