Küszöbön az összecsapás, lesújt Trump haragja: így teheti tönkre az európai baloldal a német autóipart

Sorsdöntő találkozóra kerül sor kedden Strasbourgban, eldőlhet: kereskedelmi háborúba lép-e az Európai Unió az Egyesült Államokkal, hatalmas csapást mérve egyes gazdasági szektorokra, mint a hatalmas súlyú német autóipar. A megállapodás részletei feszültséget okoztak az Ursula von der Leyen Európai Bizottságát támogató törékeny „centrista többségen” belül az Európai Parlamentben. 

Nem az EU és az USA tárgyalói ülnek össze – a Euronews előzetese szerint este 9-kor –, hanem az unión belüli véleménykülönbségeket kell  áthidalni, hogy ki ne fussanak a Donald Trump amerikai elnök szabta határidőből. Trump már belengette az "atomfegyver" alkalmazását is: 25 százalékra emeli az autóipari vámokat, ha július 4-ig nem születik megállapodás.

Mindez nem jelentene óriási problémát, ha az európai gazdaság kitörő formában van – de nincsen. Mindeközben kiadták a riasztást: Németországnak 12 hete maradt hátra, utána jön a legrosszabb. Európát lassan megeszi Kína: már a nagyhatalom szájában retteg az EU, csak még nem rágták meg: egész iparágak is eltűnhetnek, megszületett a vészterv – erről ugyancsak lapunk számolt be.

Napok vannak a megegyezésre, és a von der Leyen mögötti frakciók nem egységesek a kérdésben 

Ami eddig történt a sorsdöntő keddi tárgyalás előzményeként:

• A kilenc hónapja tavaly nyáron a skóciai Turnberryben von der Leyen és Trump által megkötött kereskedelmi béke azóta aknákra futott.

Az Európában sokat bírált megegyezés kimondta, hogy az EU többé nem vet ki vámot az amerikai importra, az USA pedig 15 százalékban maximalizálja az európai árukra kivetett vámokat. Az Európai Bizottság akkor azzal érvelt, ez az ára a vállalkozások számára biztosított stabilitásnak és kiszámíthatóságnak, valamint az amerikai biztonsági kötelezettségvállalásoknak és Ukrajna támogatása fenntartásának – emlékeztetett nemrég a francia Le Monde.

• Február 20-án azonban az amerikai Legfelsőbb Bíróság jórészt érvénytelenítette a turnberryi megállapodást. Ideiglenes vámszabályozás váltotta fel, amely már nem biztosította ugyanazokat a garanciákat az európai országok számára, ráadásul Washington jelenleg 50 százalékos vámot vet ki több száz európai acéltartalmú termékre.
• Miután másfél hete telefonon egyeztetett Ursula von der Leyennel, Trump július 4-ig adott haladékot az EU-nak kötelezettségei teljesítésére, mielőtt „jóval magasabb szintre” emelné az EU-s termékekre – köztük az autókra – kivetett vámokat.

Ez azt jelenti, hogy

hogy a határidő előtt időben, a június 15–18-ai ülésen elvégezhető legyen a szükséges jogalkotási véglegesítés. Az EP-ben azonban van egy kis bökkenő: Trump különben sem népszerű, a von der Leyen mögötti koalíció szocialistái azonban a többieknél nagyobb késztetést éreznek, hogy tengelyt akasszanak a novemberi félidős választásokra készülő amerikai elnöknek.

Az Európai Parlament és a tagállamok kormányzatait képviselő Európai Tanács korábban már ideiglenes megállapodásra jutott arról, hogy a kereskedelmi egyezmény felfüggeszthető legyen abban az esetben, ha az amerikai import megugrása piaci zavarokat okozna. Más részletek azonban még tisztázásra várnak, és a frakciók álláspontja nem egységes – írja a Euronews.

Kereskedelmi háború, vagy béke: von der Leyen jobboldali fegyvervivővi a baloldaliakat vádolják bajkeveréssel

Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, a jobbközép Európai Néppárt gyors megállapodást sürget a holnapi strasbourgi ülésen. 

Željana Zovko, a párt vezető tárgyalója a Financial Timesnak azt mondta: a hétvége során egyre bizakodóbb lett azzal kapcsolatban, hogy a másik két szövetséges frakció is hajlandó kompromisszumot kötni, ugyanakkor bírálta a második legnagyobb frakciót, a szocialistákat, amiért szerintük további feltételeket próbálnak hozzáadni a megállapodáshoz, hogy azt a látszatot keltsék: szembeszállnak Trumppal.

Zovko azzal vádolta a baloldali frakciókat – amelyek továbbra is ragaszkodnak a parlament álláspontjához –, hogy pusztán a Trumppal való politikai konfliktus kedvéért ártanak az európai gazdaságnak. 

 – mondta.

Hozzátette, hogy „óvatos optimista”, és szerinte a felek közeledni fognak egymáshoz, miután az Európai Bizottság kompromisszumos javaslatot dolgozott ki, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy hasonló lépésekkel válaszoljon, ha az Egyesült Államok megszegi a megállapodást.

A botránykövek: a záradék a hatálybalépésről, Grönland és a többi

Különösen vitatott az úgynevezett „sunrise clause” (hatálybalépési záradék), amely meghatározza, mikor lépne életbe a megállapodás – ezt a Euronews emeli ki.

Az Európai Parlament azt szeretné, hogy az egyezmény csak akkor kezdjen alkalmazandóvá válni, amikor Washington már betartja a 15 százalékos vámplafont, a Bizottság és több tagállam azonban az azonnali hatálybalépést támogatja.

A záradékot az EP-képviselők azt követően vezették be, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság februárban jogellenesnek minősítette a 2025-ös amerikai vámokat. Ez arra késztette Washingtont, hogy új vámokat vezessen be az EU-s árukra, amelyek átlaga immár meghaladja a megállapodásban rögzített plafont, így sérti az egyezséget.

Az EP-képviselők azt is szeretnék, hogy az EU felfüggeszthesse a megállapodást abban az esetben, ha az EU területi integritását fenyegetések érnék (ld. a Grönland körüli korábbi, jelenleg alvó állapotú konfliktus). A Bizottság azonban ellenzi ezt a rendelkezést. Folynak továbbá a tárgyalások a megállapodás lejárati dátumáról is: az EP-képviselők 2028 márciusát javasolják.

Megegyezni az uniós országok diplomatáival kell, de eközben azt is el kell érni, hogy parlamenti többség legyen a végleges szöveghez. Az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták (S&D), valamint a Renew Europe egyetértenek abban, hogy szükség van a megállapodásra, de eltérően látják, milyen kemény álláspontot kell képviselni a diplomatákkal folytatott tárgyalásokon.

Az EPP inkább hajlik az engedményekre, mivel a lehető leggyorsabban szeretné lezárni a megállapodást, hogy elkerülje az európai ipart fenyegető fennakadásokat. Az S&D keményebb álláspontot képvisel, és ragaszkodik ahhoz, hogy a vitatott záradékok bekerüljenek a megállapodásba.

Egyes erők az EU-ban olyan hatalmakkal akasztanának tengelyt, amelyek nem tekintik egyenrangúnak

Bernd Lange, a Parlament vezető tárgyalója nem volt hajlandó felgyorsítani az egyeztetéseket, és úgy véli, hogy az európai jogalkotást nem szabad Washington fenyegető hangvételű közösségimédia-posztjaihoz igazítani.

– mondta egy friss közleményben, utalva azokra az amerikai bírósági döntésekre, amelyek Trump globális vámintézkedései ellen szóltak.

Hamarosan tehát kiderül, tengelyt akaszt-e Európa az Egyesült Államok elnökével, miközben a másik globális nagyhatalomtól, Kínától sorban kapja a figyelmeztetéseket, hogy hagyjon fel a protekcionista politikával – de Brüsszel frissen megtalált függetlenedési vágya  ez mindkét szuperhatalommal szemben rendre felülírja a figyelmeztetéseket. A két szuperhatalom elnökének múlt heti pekingi csúcstalálkozója ugyanakkor azt üzente: nem osztanak lapot harmadiknak.