Megszüntetve megőrizni?

Az év vége előtt csődöt jelenthet a Yukos, amely tavaly a legnagyobb orosz olajtársaság volt. Magyarországon felhasznált olaj 70 százaléka az általa exportált energiahordozóból származik. Ismert, hogy a társaság anyagi nehézségeihez nem gazdálkodási, illetve piaci okok vezettek. Az orosz adóminisztérium a közelmúltban olyan összegű adóhátralék befizetésére kötelezte az olajóriást 2000. évi tevékenysége után, amelynek az - közleménye szerint - nem tud eleget tenni. 3,4 milliárd dollárnyi készpénze ugyanis nincs, részvényei, más vagyona eladását pedig megtiltották számára az ellene, illetve egyes felső vezetői, tulajdonosai ellen folyó vizsgálatok miatt. (2003-as, 4000 milliárd rubeles adóbefizetése az orosz költségvetési bevételek 4,1 százalékát tette ki.)

Ismert, hogy a Yukos, illetve vezetői és fő tulajdonosai ellen tavaly ősz óta vizsgálatok folynak különböző gazdasági visszaélések, főként adóvisszatartások okait kutatva. A Yukos működését megnehezítő ellenőrzések háttereként az orosz média az alapító és fő tulajdonos Mihail Hodorkovszkij (ellenzéket támogató) politikai ambícióit, a társaság túlzott önállóságát, az orosz gazdaságpolitikai érdekekkel esetleg ütköző, jelentős külföldi tulajdonosbevonási tervét emeli ki. Egy tény: az adóminisztérium teljesíthetetlen követelése és mozgástere beszűkítése miatt a társaság veszélybe került.

Arra a hírre reagálva, hogy a Yukos esetleg csődöt jelent, úgy két hete a két Gazprom-vezető máris bejelentette: ha aukcióra bocsátanák a Yukos vagyonát, cégük vevő annak egy-két elemére. Bár a közlést másnap gyorsan cáfolták a Gazpromnál, a Vremja Novosztyi azonnal körkérdést indított orosz olajcégek körében, kiszemeltek-e már maguknak valamit a Yukosból. A válasz hírzárlat volt, de a kérdés ott maradt a levegőben: mi lesz a Yukosszal? A lap úgy tudja, a cég vezetői már felkészültek arra, hogy a cég vagyonát aukcióra bocsátják. Ám korai temetni a Yukost. Főleg, hogy azóta történt egy s más.

Kisebbségi tulajdonosainak például a minap felajánlotta szolgáltatásait egy amerikai üzletember, Boris Jordan - számol be a Vedomosztyi. Jordan felhatalmazást kért a Yukosba befektetett, legnagyobb nyugati befektetési alapoktól, hogy eljárhasson az érdekükben az orosz kormánynál. Ő maga egyébként a Szputnyik alap tulajdonosa, amely részvényese a Yukosnak, s amelyen keresztül amerikai dollármilliárdok áramoltak az orosz társaságba. Jordan azt mondja, tizenöt évig dolgozott Oroszországban, tudja, hogyan kell az oroszországi tisztviselőkkel tárgyalni, s kellő tapasztalatai vannak az ottani vállalati konfliktusok kezelésében is. (Segített kihúzni a csődből a Szidanko olajcéget, részt vett az NTV és a Gazprom-Media tévécsatornák újjászervezésében.) Szerinte kifizethetők a Yukos tartozásai és adóhátralékai, ha azokat a törvény előírásai szerint kalkulálják. Ennek eléréséhez azonban a kisebbségi tulajdonosok képviselőjét - vélhetőleg őt - is be kell választani az igazgatóságba, és meg kell változtatni a társaság vezetését is. Ha valóban eredményt akarnak elérni a kormánnyal folyó tárgyalásokon, késznek kell lenni kompromisszumokra is. A befektetők üdvözölték a tervet, a Yukos vezetése szerint fölösleges közvetítőt bevonni a tárgyalásokba.

Van elképzelésük maguknak is. A Financial Times szerint például kérelmezni szeretnék, hogy eladhassanak a cég vagyonából annyit, amennyiből ki lehet fizetni az adót. Megfelelne erre a Szibnyeftyben levő tulajdonrész, de a gázmezők is. Az is segítene, ha hitelt vehetne fel a Yukos adóssága rendezésére, vagy új részvény kibocsátásán keresztül tehetne szert pénzre. Mindezt azonban a Financial Times érdeklődésére a társaságnál nem erősítették meg, ugyanakkor új hírekkel szolgáltak. Bruce Misamore, a társaság pénzügyi vezérigazgatója közölte, hogy a Yukosnak ma mintegy 800 millió dollár készpénze van. A társaság a hitelezőivel arról tárgyal, hogy a beruházásokra felvett pénzből 2,6 milliárd dollárt adósságai kifizetésére fordíthasson. A meglévőn felül további garanciákat adott a bankoknak fő olajtermelő leányvállalata, a szibériai Nyeftyejuganszkban működő cég olajexportja finanszírozására felvett hitel visszafizetésére. Közben azon is dolgozik, hogy visszavonassa a Szibnyefttyel történt tavalyi egyesülése érvénytelenítését.

De lehet, hogy kívülről érkezik a megoldás. Mint az AP beszámol, a napokban 1,6 milliárd dollárnyi Yukos-számla befagyasztását oldotta fel egy svájci bíróság. (Márciusban Genfben a Banque Indosuez, a Dresdner Bank, a CBG Compagnic Bancaire Geneve és Zürichben az UBS AG együtt mintegy 5 milliárd dollárnyi olyan számlát fagyasztott be, amelyeken a Yukos, annak érdekeltségei illetve vezetői pénze volt. A lépést az orosz általános főügyész kérésére hozták meg.) Június 15-én a Yukos tette közzé, hogy a svájci szövetségi döntőbíróság felszabadította a Veteran Petroleum Trust által birtokolt Yukos-részvényeket. A holding 223 millió részvényét 3 milliárd dollárra értékelték a befagyasztás idején. Termelése alapján a Yukos tavaly a legnagyobb olajcég volt. Bármi is legyen a működését munkáját megnehezítő állami fellépés hátterében, egy tény: az orosz vezetésnek nem érdeke, hogy ellehetetlenítse harmadik legnagyobb adófizetője működését. De a jelek szerint az sem, hogy a társaság jelen formájában működjön tovább.

Minderről Vlagyimir Putyin orosz elnök is nyilatkozott a minap. Az üzbég fővárosban kiadott közleménye szerint "az orosz állami hatóságoknak nem érdeke, hogy az olyan cégek, mint a Yukos, csődbe menjenek. A bíróságok és más szervek vizsgálják, hogyan lehet az olajcég ügyeit rendezni. Amíg ezek a kérdések meg nem oldódnak, a kormány megpróbálja megmenteni a társaságot az összeomlástól." Emlékeztetőül: az ellene indított vizsgálatokat megelőzően a Yukos nem mutatta az összeomlás jeleit.

által visszamenőlegesen rárótt fizetési kötelezettségeknek. Szélsőséges esetben csődöt kell jelentenie. A Gazprom máris jelezte, ha áruba bocsátják a Yukost, bizonyos részeire vevők lesznek.

-->