Paksi kérelem az újraindításra
A Paksi Atomerőmű Rt. a napokban benyújtotta a 2-es blokk újraindítását megelőző részletes vizsgálati program engedélykérelmét az Országos Atomenergia Hivatalhoz - tudtuk meg Aszódi Attila miniszteri biztostól.
Az engedély birtokában a nyáron megkezdődhetnek az újraindításhoz szükséges vizsgálatok - közölte a miniszteri biztos. Ezek eredményétől függ, hogy a tavaly április 10-i súlyos üzemzavarkor a rendszerből kiesett reaktor, amely a hazai áramtermelés tíz százalékát adja, mikor termelhet ismét áramot. Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia Ipari Rendszerirányító Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a tavalyi nyarat megúsztuk ellátási problémák nélkül, és minden jel szerint ebben az évben sem kell ilyesmire számítani, a 2-es blokk újraindítása azonban jelentős mértékben növelné a biztonságot. Aszódi Attila hangsúlyozta, a 2-es blokk újraindítása változatlanul kizárólag biztonsági kérdés, ezt semmilyen más szempontnak nem lehet alárendelni.
A magyar villamosenergia-rendszerben megvannak a szükséges tartalékkapacitások az ország biztonságos ellátásához, ezért az ország nyári áramigénye ugyan a nemzetközi trendnek megfelelően a klimatizáció terjedésével együtt folyamatosan növekszik, mégsem kell áramhiánytól tartani. A nyugat-európai rendszerben előforduló problémáktól természetesen nem függetleníthetjük magunkat, miután a magyar rendszer párhuzamosan jár a nyugat-európai rendszerrel. A tavaly nyári olaszországi összeomlás következtében például két erőművi blokk Magyarországon is kikapcsolt, miután átmenetileg komoly ingások keletkeztek az összeurópai rendszerben.
Európa több országában tartanak az ellátásbiztonság romlásától. Szakértők szerint a nyugat-európai uniós országok 2000-ben még 600 ezer megawattos igénye 2030-ra átlépi majd a 900 ezer megawattot is. Közben azonban 300 ezer megawattnyi kapacitás kiesik a rendszerből a régebbi erőművek elöregedése és gazdaságtalanná válása miatt. Csak Ausztriában a következő tíz esztendőben háromezer megawattnyi új kapacitásra volna szükség, ami mintegy négymilliárd eurónyi tőkét igényelne.
Komolyabb áramkimaradásoktól tartanak a német szakemberek is. Félelmüket arra alapozzák, hogy a piacon elérhető bevétel még mindig 10-20 százalékkal az új beruházások hosszú távú határköltségei alatt van. Különösen 2012 után látnak komoly veszélyt, ugyanis a következő 20-25 esztendőben a német erőmű-kapacitás felét le kell cserélni, ami 40-60 milliárd eurós befektetést igényelne.
