Térségi lerakók épülnek

A regionális hulladékgazdálkodási fejlesztések végrehajtásával és a hulladékhasznosítás felfuttatásával várhatóan teljesen átalakul a települési szilárd hulladékok kezelése Magyarországon a következő években. A települési szilárd hulladék mennyisége a gazdaság fejlődésével párhuzamosan évente 2-3 százalékkal nő, s az évtized végére várhatóan eléri az évi 5,2 millió tonnát. A hulladék közel kétharmada a háztartásokban, a maradék pedig az iparban és a kereskedelemben keletkezik, s nagy része egyelőre az országban üzemelő mintegy 1300 lerakóba valamelyikébe kerül. A hulladék anyagában történő hasznosításának szintje a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) adatai szerint alig 3-4 százalék, ráadásul a lerakók többségének nincs szigetelése, vagy a talaj elszennyeződését nyomon követő monitoringrendszere. Emellett égetéssel csupán egyetlen helyen, a fővárosban hasznosítják a települési szilárd hulladékot.

A hulladékkezelés átalakításával kapcsolatos fő célkitűzéseket az Országgyűlés által 2002 végén elfogadott országos hulladékgazdálkodási terv foglalja össze. Ennek alapján tavaly a regionális hulladékgazdálkodási tervek is elkészültek, a települési önkormányzatoknak pedig az idén kell elkészíteni helyi hulladékgazdálkodási terveiket. A legfontosabb célok közé tartozik, hogy 2009-re valamennyi korszerűtlen lerakót bezárják, s ezzel párhuzamosan a lerakás 80 százalék feletti aránya is 60 százalék alá csökkenjen. Ennek érdekében a környezetvédelmi tárca - a lerakásra és a hulladékhasznosításra vonatkozó előírások szigorodásával párhuzamosan - olyan korszerű regionális lerakókra alapozná a hulladékkezelést, amelyek egyenként legalább 100 ezer lakost képesek kiszolgálni. Emellett a KVM elképzelései szerint ugyancsak a lerakás csökkentését szolgálná, ha az országban hat új, egyenként legalább 300 ezer lakost kiszolgáló regionális hulladékégető épülne meg.

Az elmúlt években már több tucat nagy, korszerű lerakót adtak át az országban, s részben ezek komplex hulladékkezelési - tehát a hulladékhasznosításra is kiterjedő - rendszerekké fejlesztése, részben pedig új regionális beruházások elindítása érdekében a kormányzat jelentős külső forrásokat vonna be az európai uniós támogatások felhasználásával. Brüsszel mindeddig - az ISPA előcsatlakozási, illetve a kohéziós alap terhére - egy tucat hazai hulladékgazdálkodási beruházásra ítélt meg támogatást, s folyik az újabb pályáztok előkészítése is. A támogatott projektek értéke együttesen közel 300 millió euró, amelyből az EU 177 millió kifizetését vállalta. A tucatnyi beruházás közel 1250 település, illetve mintegy 3,5 millió lakos hulladékkezelését rendezi, az előkészítés alatt álló többi projekttel együtt pedig a fejlesztések az ország nagyjából 60 százalékát fogják lefedni. Az utóbbiak közül az első kész pályázatot május elején juttatták el Brüsszelbe, amely mintegy 240 északkelet-magyarországi települést érint majd.

Hosszas előkészületeket követően az első komplex regionális hulladékgazdálkodási program kivitelezése tavaly nyáron kezdődött meg Hajdú-Bihar megyében. Ezt követően a miskolci és a szolnoki regionális beruházások kivitelezői szerződéseit is aláírták, zöld utat adva a munkálatok megkezdésének, néhány napja pedig a 260 ezer lakost érintő szegedi regionális projekt alapkövét rakták le. A fejlesztésekkel párhuzamosan 1189, az elkövetkező években bezárandó, valamint 1250, már használatból kivont lerakó rekultiválásáról kell gondoskodni. Az önkormányzatoknak helyi hulladékgazdálkodási terveikben kell majd rekultivációs feladataikat meghatározni, számolva azzal, hogy az EU által támogatott nagy projektek ugyan a régi lerakók egy részének rendbe tételére is kiterjednek, ám számos lerakó rekultiválását kizárólag hazai forrásból kell majd megoldani.