Újabb óriásfúziók várhatók a gyógyszeriparban

A 466 milliárd dollárosra taksált tavalyi globális gyógyszerpiac nagyarányú bővülése várható az idén is. A 2001-es növekedés még meghaladta a 10 százalékot, de 2003-ban már csak 9 százalékkal lett nagyobb e termék globális piaca. A csökkenő dinamika a hatékonyság javítására és koncentráció növelésére ösztönözheti a cégeket.

A növekedés régiónként meglehetősen eltérő. Tavaly az EU15-ök nyolcszázalékos növekedést értek el, míg az USA 11 százalékot. Pedig a fejlett gazdaságú országok társadalma öregszik, s az így növekvő gyógyszerigény biztosíthatja a gyártók hosszú távú növekedését. A háromszázalékos japán piaci gyarapodás a korábbi minimális piacbővüléshez képest jelentékeny, de évek óta messze elmarad az ágazati átlagtól. Emiatt szakértők komoly növekedési potenciált látnak a szigetországban.

Az iparág legjelentősebb termelője és egyben legjelentősebb felvevőpiaca az Amerikai Egyesült Államok, ahol a világ forgalmának közel fele bonyolódik. A fejlesztések magas tőkeigénye és a méretgazdaságosságból származó előnyök ez elmúlt években sorra eredményeztek óriásfúziókat. Úgy tűnik, e trend az idén is folytatódik. Az elemzők a szinergiahatások fontosságát hangsúlyozzák, de az is sokat nyom a latban, hogy egy-egy új termék kifejlesztésének költsége meredeken emelkedett az előző évtizedben, s ma már 800-900 millió dollár között mozog.

A nehézségeket jól mutatja, hogy miközben 1997-hez képest 2001-re a gyógyszeriparban megduplázódtak a kutatás-fejlesztési költségek, az újonnan bevezetett termékek száma az elmúlt néhány évben csökkent: az Egyesült Államokban 2001-ben például 24 új gyógyszert vezettek be, míg 2002-ben csupán 17-et. Pedig a nagy gyártókra komoly veszélyt jelent, hogy a legtöbb bevételt hozó készítményeik tetemes része rövidesen kikerül a szabadalmi védelem alól. Mivel a vezető gyógyszergyáraknak ezek a fő bevételi forrásai, a cégek sokszor a licenc lejárta előtt néhány hónappal piacra dobják a termék egy alig módosított változatát, és új szabadalmi védelmet kérnek a módosított készítményre.

Az innovatív gyártók pozícióját fenyegeti a generikus termékek térhódítása is: a globális forgalomból az 1990-es 33 százalékhoz képest 2000-ben már 47 százalékot tett ki világszinten ez a termékkör. A generikumok arányának növekedését az állam is támogatja Európában, hiszen egy-egy készítmény ára drasztikusan csökken a szabadalom lejártával, ami könnyít az állam terhein.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió gyógyszerpiaca óriási különbségeket mutat, ami az eltérő állami szerepvállalás miatt alakult ki. A differenciák elsősorban az alacsonyabb európai árakban, és a gyógyszerhez való hozzáférés módjában mutatkoznak meg. Ugyanakkor az unió központi engedélyezési eljárással gyorsítani akarja a gyógyszerek piacra jutását. Az Európai Bizottság céljának tekinti az árliberalizációt, amely megalapozná a gyógyszerárak kiegyenlítődését az EU-ban.

Az árdifferencia felerősítheti a már eddig is virágzó, párhuzamos gyógyszer-kereskedelmet. Nagy Ákos, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója szerint a legfőbb gond az amúgy legális jelenséggel az, hogy annak haszna nem a gyártónál, hanem a kereskedőknél csapódik le, az átcsomagolásnál és a tájékoztatók fordításánál pedig elveszhetnek az információk. Az IMS Health kutatói viszont arra a következtetésre jutottak, hogy a Magyarországon - és a régió többi államán - keresztül bonyolódó reexportot megelőzi majd a déli államokból, elsősorban Spanyol- és Görögországból hazánkba irányuló gyógyszer-kereskedelem.

Az új EU-tagok gyógyszerpiaca alig nyolc százaléka az EU15 forgalmának, de a növekedés régiónkban jóval nagyobb: az IMS egyik felmérése megállapítja, hogy 1998 óta átlagosan 16 százalékos volt itt a gyarapodás, szemben a régi tagországok azonos időszaki nyolcszázalékos növekedésével. Előrejelzésük szerint 2006-ig több mint kilencszázalékos átlagos évi növekedés várható a térségben, ami másfélszerese a két legnagyobb nyugat-európai piac feltételezett bővülési ütemének.

A francia-német Aventis és a francia Sanofi-Synthélabo gyógyszergyártó április 26-án bejelentett, egyesüléssel létrejövő vállalatát csak az amerikai Pfizer és a brit-amerikai GlaxoSmithKline (GSK) előzi meg a világ gyógyszeriparában. Európában piacvezetővé válik az idén várhatóan 25 milliárd eurós teljes forgalmat lebonyolító cég. Az EU már jóváhagyta fúziót, míg az amerikai illetékes szervezet, a Federal Trade Commission további információkat kért az ajánlatról.

Az egyesüléstől évi 1,6 milliárd eurós költségcsökkenést várnak, s az agresszív marketingtől és a k+f tevékenység újjászervezésétől az új vállalat iparági átlagot meghaladó növekedését remélik. A stratégiai jelentőségű amerikai piacon jól kiegészíti egymást a két vállalat, hiszen az Aventisnek jól kiépített értékesítési hálózata van, ami lehetőséget ad a Sanofi-készítmények korábbi gyenge pozíciójának megerősítése. Mivel a Sanofi-Aventis a gyógyszeripar egyes szegmenseiben meghatározó pozíciót foglalna el, a társaság eladja két termék, a Fraxiparine és az Arixtra gyártási licencét és egy üzemét a GSK-nak.

A GSK első embere, Jean-Pierre Garnier a Financial Timesnak adott minapi nyilatkozata szerint elsősorban a kutatások produktivitása eredményezhet újabb vállalategyesüléseket. A svájci Novartisnek például 33 százalékos szavazati joga van a másik svájci gyógyszeripari óriásban, a Roche-ban, amiből akár újabb megafúzió is lehet.