Változó munkavállalási szabályok
Magyarország uniós csatlakozását megelőzően a munkavállalási engedély kiadásánál az volt az elsődleges szempont, hogy a munkaerőigény benyújtásától kezdődően közvetítettek-e ki megfelelő magyar munkaerőt az igényt benyújtó munkáltató részére. Ezután viszont - a közösségi szabályoknak megfelelően - változott a rendelkezések hatálya. Az illetékes munkaügyi kirendeltségnek már azt is vizsgálnia kell, hogy kiközvetíthető-e az Európai Gazdasági Térség (EGT) álláskeresőként nyilvántartott, megfelelő képzettséggel rendelkező állampolgára, illetve hozzátartozója.
Az engedélymentes foglalkoztatás személyi hatálya is kibővült: mégpedig nem kell munkavállalási engedély a magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő EGT-állampolgárságú házastárs munkavégzéséhez. Elhalálozás esetén akkor nem kell engedély, ha az özvegy az elhunyt házastárssal halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt.
Ezenkívül május 1-jével új, speciális, az általánostól eltérő engedélyeztetési szabályrendszerként került a jogrendszerbe a mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély.
Felmerül a legfontosabb kérdés: tudniillik, hogy a munkáltatónak milyen eltérő eljárási szabályokat kell betartania.
Az általánostól eltérően nem 30, hanem legalább 15 nappal kell a kérelmet megelőzően a munkaerőigényt benyújtani a munkavégzés helye szerint illetékes munkaügyi kirendeltségre.
A másik lényeges elem, hogy milyen időtartamra szólhat a munkavállalási engedély. Az általános szabály szerint egy évre, ám az meghosszabbítható. A mezőgazdasági szezonális munkavállalás 12 hónapon belül legfeljebb 150 napra engedélyezhető, de több részletben is kiadható. Az engedélyeket egy helyen, a foglalkoztatási hivatalban tartják nyilván, így könnyen nyomon követhető egy külföldi személy munkavállalási engedélye.
A kérelmet mindenekelőtt akkor lehet elutasítani, ha a munkáltató nem tartotta be az előbbiekben ismertetett munkaerőigény-bejelentésre vonatkozó határidőket. El kell utasítani akkor is, ha a foglalkoztató érdekkörében keletkezett okból hiúsul meg a kiközvetített személy foglalkoztatása. Ilyen ok, ha a tevékenység ellátására indokolatlan alkalmazási feltételt szab a munkáltató, valamint, ha a kiközvetített megfelelő munkaerő foglalkoztatásától a kérelmező elzárkózott, továbbá, ha nem is kért kiközvetítést. Akkor is el kell utasítani a kérelmet, ha a külföldi személy már kimerítette a maximális időtartamot. Elutasítási indokot jelent, ha a munkáltató 120 napon belül nem kívánja megkezdeni a foglalkoztatást, és az is, ha nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerülne sor a munkavégzésre.
Vannak a foglalkoztató érdekkörében felmerülő körülmények, amelyek a munkaügyi központ mérlegelési jogkörébe tartoznak. Ilyen az, ha a foglalkoztatóval szemben a kérelme benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkabiztonsági bírságot szabtak ki, illetve, ha engedély nélküli foglalkoztatás miatt a kifizetett munkabér kettő, öt, vagy tízszeres összegének a megfizetésére kötelezték és az összegek befizetésének nem tett eleget. Ebből a szempontból csak a május 1. után jogerősen megállapított fizetési kötelezettségeket lehet figyelembe venni. Mérlegelési jogkörben elutasítható a kérelem, ha a munkavégzés feltételei nem biztosítottak, vagy az országos személyi alapbérnél alacsonyabb bérezést ajánlott a foglalkoztató.
A jogszabály-módosítás előtt benyújtott kérelmekre abban esetben kell alkalmazni az új szabályokat, ha a munkaerőigényben megjelölt tevékenység növénytermesztésre, állattenyésztésre vagy halászatra irányuló és azt a munkáltató a kérelmet megelőzően legalább 15 nappal, de 60 napnál nem régebben nyújtották be.
