Varázsa van a sikerért való küzdelemnek
A humánerőforrás-gazdálkodás versenyképesség-növelő tényező, és nem csak felelős vállalati magatartás. Épp ezért az emberi erőforrásra nemcsak a szlogenek szintjén, hanem ténylegesen oda kell figyelni - állítja Szelecki Zsolt, az Inside Rt. elnöke, a Hewitt Inside ügyvezetője. Nem mindegy, hogy egy cég első számú vezetője mire helyezi a hangsúlyt. A legsikeresebb vezetők idejük 30-50 százalékában emberierőforrás-gazdálkodással kapcsolatos ügyekkel foglalkoznak, ez azonban még nem annyira elfogadott a magyar piacon. Szelecki Zsolt a magyarországi humánerőforrás-gazdálkodás helyzetéről úgy véli: van egy szűk élcsapat, amely nemzetközi szinten is kiemelkedő feladatokat lát el, olyan HR-megoldásokat, fejlett gyakorlatokat próbál ki és honosít meg, ami a világban máshol sem tekinthető széles körben elterjedtnek. Szerinte azonban a magyar HR-társadalom többsége még nem tart ott, ahol kellene. Megítélése szerint a külföldi tulajdonba lévő cégek esetében nem kell a nulláról indulni, viszont hátrányt jelenthet, ha nincs birtokon belül az adott HR-funkció. A magyar cégeknek jóval nehezebb hozzájutni az alap know-how-hoz, varázsa van azonban annak, hogy az ember mind a sikerért, mind a kudarcért maga felel. A külföldiektől, a külföldi gyakorlatokból inkább szemléletmódot érdemes meríteni, mint konkrét ötleteket, hiszen azok más üzleti és kulturális környezetben nem feltétlenül működnek.
Saját magát csak annyira tartja sikeres vezetőnek, amennyire sikeres a szervezet, amelyet irányít, illetve az emberek, akik benne vannak. A Hewittnél lát még lehetőséget a fejlődésre, és büszke arra, amit eddig elért. Úgy gondolja: házon belül még többet lehetne foglalkozni az emberi erőforrások fejlesztésével, valamint jobban kellene törődnie a munka és a magánélet egyensúlyával. Hangsúlyozza: attól jó, illetve hiteles egy tanácsadó, ha nemcsak koncepciókat állít fel, hanem képes azokat átültetni a gyakorlatba. Ezt szakmája állandó kihívásának tartja. Aki ebben a szakmában nem fejlődik, az nem tud lépést tartani - állítja a szakember, aki négy-, ötévente kerül olyan periódusba, amikor kicsit kivonhatja magát az operatív tevékenységből, és többet foglalkozhat a családjával, a sporttal, vagy éppen az olvasással.
A háromgyermekes családapának néha rossz a lelkiismerete, mert úgy érzi: több időt tölt idegenekkel, üzletfelekkel akár személyiség-, vagy készségformálással, mint családjával. Ilyenkor ez a lelkiismeret-furdalás akcióba csap át, és túlélőtúrát szervez a családnak.
