Az értékesítő legyen jó kapcsolatteremtő, az ügyfélszolgálati munkatárs kitűnő konfliktuskezelő, a vezető találja meg a hangot mindenkivel, egy humánerőforrás-szakembernek és a marketingesnek pedig mindezt tudnia kell. Vannak tehát olyan munkakörök, amelyeknél kiemelt fontossággal bír a kommunikációs és a tárgyalási készség. Azt azonban, hogy ezek alatt pontosan mit ért és mit vár el a cég, legtöbbször maguk a vállalatok sem tudják - véli Németh András, a Synergia Stúdió vezető tanácsadója. A szervezetek elsősorban arra számítanak, a jól kommunikáló munkatárs mindenkivel megérteti magát, nincs gondja a kapcsolatépítéssel és az információátadással.
Napjainkban a gazdaság meghatározó része az értékesítés, a szolgáltatás, emiatt egyre változatosabb és összetettebb kommunikációs csatornák alakulnak ki. Kommunikációs készségen ezért már nem csak a szóbeli, verbális adottságok értendők, hiszen nemcsak személyes találkozáskor kerülhetnek a munkavállalók kapcsolatba a vállalat ügyfeleivel, hanem az írott dokumentáció, a levelezés, az internetes vagy akár az e-mailben történő kapcsolattartás során is - mondta Szávó Tímea, a Focus Consulting operációs igazgatója. A kommunikáció jelentheti részben a testbeszédet, a közlés stílusát, az üzenetátadás minőségét, az üzenetfogadásra történő reakciót, a problémakezelést is. Közös benne a jelrendszer (vagyis a nyelv), amit mind a küldő, mind a fogadó fél ismer, de akár félre is értelmezhet. Napjainkban az idegen nyelvek ismerete is elengedhetetlen, így állásinterjúkon ezt is komolyan tesztelik.
A folyamatos koncentrációs képességnek is kiemelt a szerepe, hiszen ez a kommunikáció sikeréhez elengedhetetlen. Kialakul és fejlődik általa a tárgyalástechnika, az üzleti partnerre több figyelem juthat, a visszajelzések egyértelműek lesznek. A megfelelő hang, légzés, kiejtés, beszédtempó, hangsúly, hanglejtés és a szünetek is fontos szerepet töltenek be beszédben. Bizonyos munkaköröknél - ügyfélszolgálat, értékesítés - ezen készséget további olyan képességek egészítik ki, mint a türelem, az empátia, illetve a gyors problémamegoldó képesség.
Az állásinterjúk során a kommunikációs készség vizsgálata komplexen történik. A kiválasztási szakember a munkakör követelményeinek megfelelően egy dominanciaskálát állít össze, mely során vizsgálja a jelölt személyiség- és egyéb, a munkakör betöltéséhez szükséges jegyeit, képességeit. Előfordul, hogy váratlan helyzet elé állítják a jelöltet, így vizsgálva, ki tudja-e vágni magát a szituációból. A jó kommunikációs készség sokat segít, a kreatív válasz előnyhöz juttathatja a pályázót.
A kommunikációs készség fejleszthető, és ez a napi munkavégzés során is történhet. Érdemes visszajelzéseket kérni a kollégáktól, felettesektől, hogy mit jelölnek meg fejlesztendő területként. Bár számos kommunikációs készséget fejlesztő cég is működik, érdemes a kurzusra jelentkezés előtt meghatározni, milyen célból, milyen munkakör betöltése kapcsán szükséges a fejlesztés. Szakemberek állítják, az önismeret minden kommunikációs képesség alapja. Ha valaki jól akar kommunikálni, tudnia kell, mi az, amiben jó, és mit kell fejlesztenie - hívja fel a figyelmet Németh András.
Manapság a tréningek 80 százalékát a kommunikációs fejlesztések adják, ezen belül legtöbb esetben az ügyfelekkel való kapcsolattartást kívánják javítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.