Tanulók tapasztalatszerzésen
Az idén ősszel Budapestre látogat a kölni kézműveskamara küldöttsége, hogy előkészítse német, illetve magyar szakmunkás- és kisipari tanulók cseréjét az autós-, gáz-, víz- és villanyszerelő-szakmákban - tudtuk meg Fodor Ervintől, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnökétől E szakmák szorosan kötődnek az új technológiákhoz, berendezésekhez, ezért a német tapasztalatok és a magyarországi gyakorlat kölcsönös megismerése rendkívül fontos.
Ám vannak gondok, - tette hozzá. Ugyanis ahhoz, hogy - például az ausztriai gyakorlathoz hasonlóan - fiatal magyar szakmunkások, ipari tanulók is külföldi tapasztalatcserén vehessenek részt, legalábbis társalgási szintű idegennyelv-tudás szükséges. Ez azonban a leggyakrabban hiányzik - hívta fel a figyelmet a BKIK alelnöke. Úgy kell lasszóval fogni az ilyen fiatal szakmunkásokat, tanulókat.
Ráadásul a magyar szakmunkásképzés jelentős hátrányban van a többi országhoz képest - mondta Fodor. A magyar nagyvállalatok - amelyeknél a múltban ilyen képzés folyt, a nyugat-európai gyakorlathoz hasonlóan - jobbára megszűntek, a kisipari tanulóképzés nehézségekkel küszködik, egymás után hagyták el a tanulóikat a volt kisiparosok, a mai vállalkozók. Az újabb hasznos kísérletek pedig még nem elegendőek ahhoz, hogy a magyar szakmunkásképzés európai színvonalat érjen el.
Gond az is, hogy egyre kevesebb fiatal akar valamilyen szakmát tanulni. Túlságosan népszerűvé vált a felsőfokú képzés, dacára annak, hogy látható, potenciális munkanélkülieket oktatnak a felsőfokú tanintézetek, miközben a szakmunkásképzés hátrányban van. Arról már nem is szólva, hogy ma már leáldozóban van az a gyakorlat, hogy a kézműipari és szolgáltatószakmákat családon belül, apáról fiúra, anyáról lányra örökítik át. Ez egyébiránt szorosan összefügg azzal a problémával, hogy szinte hetente jelennek meg Magyarországon új törvények, rendeletek, határozatok, amelyeknek mindig aktuálisan meg kellene tudni felelni. Ez inkább elveszi az érdeklődők kedvét is.
A külföldi tapasztalatcsere egyébként úgy működne, hogy - megállapodás alapján - egy magyar szakmunkás fiatal, ipari tanuló elmegy - mondjuk Münchenben - egy ottani kisvállalkozóhoz, kisiparoshoz. Nála lakik, étkezik, ott áll munkába. Cserébe az ő fia eljönne Magyarországra - mondjuk Érdre - ugyanezekkel a feltételekkel. Ám ilyen fogadókészséget Magyarországon nagyon nehéz találni - mutatott rá a BKIK alelnöke -, mivel a magyar mesternek, kisiparosnak egyelőre nem éri meg, hogy a tanulóját - ha van ilyen - elküldje tapasztalatcserére külföldre, és ennek ellentételeként hasonló céllal befogadjon onnan egy fiatal tanulót a saját lakásába.
