A modell, a művészek ihletője
A grafika története után újabb tematikus tárlattal várja a látogatókat a Magyar Nemzeti Galéria. A modell - Női akt a 19. századi magyar művészetben cím azonban becsapós, hiszen jóval többet mutat be a női test ábrázolásának történetéből, mint amit gondolnánk. Természetesen helyet kaptak a tárlaton a magyar festészet és szobrászat nagy alkotásai, a kiállított művek azonban túlnyúlnak Magyarország határain és a 19. század idején.
A mintegy 350 kiállított mű között megtaláljuk Vaszary János aktjait, Lotz Károly rajzait, Ferenczy István Pásztorlányka című szobrát és Rodin Csókját is, s bár ezen művek szépségéhez kétség nem férhet, az igazi izgalmakat most mégsem ezek a tárgyak rejtik. A kiállításszervezők fő célja az volt, hogy a női test ábrázolását kontextusba helyezzék, azaz bemutassák azt az utat, amely elvezetett a magyar aktokig. Ennek pedig szerves részét képezi a 16. századi kihajtható anatómiai atlaszok sora, vagy a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyűjteményéből származó, 17. századi női elefántcsont baba, amely - az orvostanhallgatókon kívül - valószínűleg mindenkit megdöbbent összerakható hasával.
Nyomon követhetjük, hogy a nő a szépség megtestesítőjeként hogyan hordoz bűnt Évaként vagy egzotikus erotikát cigánylányként, miként szimbolizálta a nappalt, az éjszakát vagy a látást. A női testideál az évszázadok alatt számos változáson ment át, nemcsak a divat, hanem a távoli kultúrák különböző nőtípusai következtében is. A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum gyűjteményéből kölcsönzött japán, dajak és busman nőket ábrázoló rajzok realitásukkal teljesen új nézőpontot képviseltek, mely erősen szemben állt az akkoriban oly divatos, akademikus ábrázolással.
Láthatjuk, hogy a napjainkban oly sokat kifogásolt elv, miszerint tárgyként tekintenek a női testre, sem új keletű idea. A szexuálisan kevésbé megengedő korszakokban görög mondák szolgáltak alibiként a különböző pozitúrák ábrázolására, 1906-ban pedig a Magyar Automobil Club plakettjéről köszön vissza egy lenge öltözékű ifjú hölgy, autót vezetve. És igazán figyelemreméltó, hogy bár a magyar nyelv sajátságai okán nincsen nemük a szavaknak, így sem a modell, sem az akt szónak, az ábrázolásokon kísérőként ugyan láthatunk olykor meztelen férfiakat - de önálló alkotásként egyet sem. (A modell - Női akt a 19. századi magyar művészetben, Budavári Palota C épület. A kiállítás 2005. február 6-ig látogatható, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között. Bővebb információk a www.mng.hu oldalon találhatóak.)
