Csábítóbbá váló forinthitelek
A jövő év elején - ha valóra válnak a forint árfolyamára és a jegybanki alapkamat alakulására vonatkozó előrejelzések - ismét növekedhet a forinthitelek súlya a deviza alapú kölcsönökhöz képest: a forint árfolyamának most prognosztizált gyengülése ugyanis némileg megemelheti ez utóbbiak törlesztőrészleteit, és az európai kamatszintek várható alakulása is a deviza alapú kölcsönök drágulásának irányába hathat.
A forint alapú kölcsönök térnyerése elsősorban a lakáshiteleknél valószínűsíthető: egyrészt azért, mert az államilag támogatott konstrukciók már viszonylag kis mozgást követően is felvehetik a versenyt a piaci feltételű, deviza alapú kölcsönökkel, másrészt a devizában való eladósodás a hosszabb távú hitelek esetében jóval kockázatosabb. (Persze sok múlhat a bankok árazási politikáján is: ha egy hitelintézet elsősorban a deviza alapú hitelekre alapozza stratégiáját, nem valószínű, hogy nagy hirtelen alacsonyabb törlesztőrészletekkel adná forint alapú hiteleit.)
Egyes esetekben egyébként már a forinthitelek most is kifizetődőbbek lehetnek a deviza alapúaknál. Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank honlapján található tájékoztató szerint például az új lakáshoz igényelhető, támogatott konstrukciók havi törlesztőrészletei - ötmillió forintos hitelösszeg és tízéves futamidő mellett - pár ezer forinttal alacsonyabbak az euró és svájci frank alapú kölcsönénél. (A jelzáloglevél kamattámogatásos konstrukció előnye az euró alapú hitelhez képest nagyjából havi hatezer, a svájci frank alapúhoz képest pedig havi kétezer forint.)
A forint alapú lakáskölcsönök súlyát viszont - mutatnak rá szakértők - nagyban befolyásolhatja az is, hogy mi lesz a kormány nemrégiben beharangozott Fészekrakó programjából: fontos ugyanis, hogy az alacsony önrésszel igényelhető hitelt hozzáférhetővé teszik-e devizában is, vagy csak forintban, illetve nem mindegy az sem, hogy 30, vagy 35 évnél húzzák meg az igénylés felső korhatárát.
A várható folyamatok ellenére a deviza alapú kölcsönök visszaszorulására nem kell számítani. A fogyasztási és gépjárműhiteleknél ugyanis egyértelműek az előnyeik a forint alapú kölcsönökkel szemben, és a rövid futamidő okán ezeknél a termékeknél az ügyfél számára elviselhetőbb a kockázat is. A lakáshiteleknél a forint alapú kölcsönök elterjedésének szintén komoly akadályát jelenti - legalábbis egyelőre -, hogy a használt lakásokhoz igényelhető támogatott hiteleknek a rendeletben meghatározott, ötmillió forintos plafonja meglehetősen alacsony.
