Saját bevallásuk szerint a nyugat-európaiak alig 13 százaléka venne hordozható videolejátszót. A Jupiter Research ötezer embert kérdezett meg Nagy-Britannia mellett Német-, Francia-, Olasz-, Spanyol- és Svédországban, amiből kiderült: a csak zenét lejátszó készülékek jóval népszerűbbek - a megkérdezettek 27 százalékát érdekelné egy ilyen vétel. Az élen a franciák járnak 39, őket a britek követik 31 százalékos érdeklődéssel. Ezzel szemben a Jupiter egy korábbi kutatása szerint az Egyesült Államokban ez az arány 78 százalék, hordozható videóra pedig a válaszadók fele lenne vevő.

A különféle szolgáltatások ötvözése az öreg kontinensen egyelőre nem látszik jó üzletnek. Az európai felmérés szerint ugyanis a zene mellett videojátékokat is kínáló készülékek rajongói a megkérdezettek alig 7 százalékát tették ki, a dallamok mellett filmekre is áhítozók aránya pedig mindössze 5 százalék. Ez már csak azért is érdekes, mert az utóbbi hónapokban a gyártók sorra jelentkeztek zenét és képet egyaránt kínáló új termékekkel, ám egyelőre úgy tűnik, a megoldásnak nincs túl nagy jövője.

Korai volna azonban elsiratni a kombinált eszközöket. Szakértők szerint a videótól való ódzkodás többféle okra vezethető viszsza, amelyek egy része elvileg gyorsan megszüntethető lehet.

Többek között azért tűnnek csupán szerény piaci résnek a kombik, mert az eddigi multifunkciós szerkezetek (okostelefonok, videolejátszók) sokszor gyatrább hangzást produkáltak, márpedig a fő használati mód ezután is a sokféle tevékenységgel kombinálható zenehallgatás lesz. A videók nézése sokkal kevesebb élethelyzetben lehetséges, hiszen a filmek követéséhez teljes figyelemre van szükség. A kétkedők szerint ráadásul jóval kevesebben akarnak nyilvános helyen filmet nézni, mint zenét hallgatni.

Mások arra emlékeztetnek, hogy az útközben filmeket nézni kívánók jelenleg is több lehetőség közül válogathatnak. A videókat ma már nemcsak a luxusautók beépített képernyőin, de a mind elérhetőbb árú laptopokon is élvezhetjük, ráadásul a gépkocsikba utólagosan is be lehet építeni hordozható DVD-lejátszót.

Sokkal komolyabb akadály, hogy ma még alig van olyan videotartalom, amelyet legálisan le lehetne tölteni ilyen hordozható lejátszókra. A legnagyobb stúdiók ugyanis kivárnak: most még nem látják garantáltnak szerzői jogaik védelmét, hiába készített erre megbízhatónak mondott megoldást a Microsoft. Márpedig történelmi tapasztalat, hogy az új elektronikai eszközök csak akkor válnak igazán népszerűvé, ha rendkívül széles tartalmi kínálat érhető el a segítségükkel.

Nem utolsósorban korlátot jelenthet az ár is. A forgalomban lévő kombinált lejátszók mintegy 500 dollárba kerülnek, ez is magyarázhatja, hogy 2001-es első változatuk piacra dobása óta alig 300 ezer kelt el belőlük, szemben az évente eladott több mint 10 millió digitális zenelejátszóval.

A Microsoft szerint ennek ellenére van fantázia a készülékben. A vásárlók ugyanis a jelenlegi feltételek szerint ítélik meg a kombikat, ám ha a hangminőség romlása, az ár, a készülék méretének és súlyának jelentős emelése, illetve az elemek, akkumulátorok élettartamának érdemi rövidülése nélkül sikerülne új típusú szolgáltatásokat kínálni, a kereslet látványosan megugrana.

Miközben a nagynevű gyártók egyelőre kételkednek, több - egyébként bérgyártásból élő - tajvani cég is új modelleket fejlesztett ki, amelyeket jövőre kezdenek értékesíteni a saját nevük alatt. A készülékek számos funkciót ötvöznek: a digitális zenék és videók lejátszása mellett tudnak fotókat készíteni, tartalmaznak FM rádiót, használhatók adattárolóként, tudnak videót és hangot rögzíteni, sőt van, amely televíziós adások vételére, szövegmegjelenítésre és -szerkesztésre vagy mobiltelefonokra írt Java-alkalmazások, azaz főként játékok futtatására is alkalmasak.

A trendet látva egyre nehezebb lesz határvonalat húzni a kéziszámítógépek és az ilyen kombikészülékek között. Így alighanem a két piac hamarosan összeolvad, s szakértők szerint nem kell sokáig várni a telefonfunkció integrálására sem.