Kanyarban a 27 milliárd dollárból épülő „európai Szuezi-csatorna” átadása
Az Isztambul nyugati részén fekvő folyosó hajózható kapcsolatot hoz létre a Fekete-tenger és a Márvány-tenger között. A lenyűgöző, 45 kilométer hosszú csatorna szélessége 400 métertől egészen 1000 méterig terjed, és egyes pontjain akár a 25 méter mélységet is eléri majd. A csatorna drámaian megváltoztatja magát a várost is: átszeli Isztambul európai oldalát, és gyakorlatilag szigetté alakítja Európa és Ázsia között – számolt be róla az Express. És bár a kanális kétség kívül mérnöki bravúr, de hosszú távon akár ökológiai katasztrófát is előidézhet.
Az Isztambul-csatorna jogi státusza továbbra sincs meghatározva
A tengeri útvonalra nem terjednének ki az 1936-os montreux-i nemzetközi hajózási egyezmény előírásai, amely szerződés szabályozza a Boszporuszon áthaladó hadihajók fekete-tengeri jelenlétét. Tehát az Isztambul-csatornának köszönhetően a törökök ezekben a kérdésekben szabad kezet kapnak, és kizárólag ők döntik majd el, hogy mely ország hajóit fogják átengedni, és melyeket nem. Így az átjáró nemcsak Törökország gazdasági, de katonai potenciálját is jelentős mértékben megerősíti majd.
Az Isztambul-csatorna várhatóan 2027-re készül el
Egy, a Fekete-tengert és a Márvány-tengert összekötő vízi út építésének ötletét már Plinius kormányzó és Traianus császár is megvitatta a római korban, de a 16. században, Szulejmán uralkodása alatt is hasonló útvonalat terveztek, amelyet végül katonai nyomás miatt felfüggesztettek. Az ötlet a 1990-es évek elején merült fel ismét, és 2011-ben kapott politikai lendületet, amikor Recep Tayyip Erdogan akkori miniszterelnök hivatalosan is bejelentette a projektet. Az építkezés 2021 júniusában kezdődött. A teljes, 27 milliárd dolláros költségből 15 milliárd dollár különítettek el a csatorna építésére, további 12 milliárd dollárt pedig a partok menti fejlesztésre. Ha elkészül, párhuzamosan fut majd a Boszporusz-szorossal, és alaposan átalakíthatja a kulcsfontosságú globális kereskedelmi útvonalakat.
A csatorna célja az, hogy tehermentesítse a Boszporuszt, valamint hogy a folyamatos gáz-, illetve olajszállításokkal ne veszélyeztessék a 15 milliós török metropolisz lakosságának biztonságát és az egészségét.
A projektet ugyanakkor környezetvédelmi bírálatok is jócskán érték.
A csatorna nyomvonala ugyanis számos érzékeny zónán halad keresztül, beleértve a vizes élőhelyeket és mezőgazdasági területeket. Ezek városi és logisztikai zónává alakítása pedig veszélyezteti a biológiai sokféleséget. További környezetvédelmi aggály az is, hogy az Isztambul-csatorna megváltoztathatja a víz sótartalmát, és befolyásolhatja a Fekete-tenger és a Márvány-tenger közötti áramlatokat. A kanális ráadásul fizikailag elválasztaná Isztambul nyugati kerületeit a szárazföldtől Európában, gyakorlatilag egy sűrűn lakott mesterséges szigetet hozva létre. Ez az elszigeteltség pedig visszafordíthatatlan károkat okozhat a vándorló fajokban, az élőhelyek folytonosságában és a természeti rendszerek tágabb működésében – írta cikkében az Origo.
