Lakossági babérokra törve
Nagy fába vágta a fejszéjét, de sikerrel teljesít a Raiffeisen Bank a lakossági szektor meghódításában: fiókhálózatot bővítenek, itthon is szerethető arculattal ruházzák fel a korábban csak Ausztriában ismert Raiffeisen nevet, és folyamatos termékfejlesztéssel törekednek a betét- és hitelportfólió bővítésére. Az eredményekben kulcsszerepe van a bank stabil felső vezetésének, melynek Felcsuti Péter vezérigazgató 1989 óta, Horváth Krisztina pedig hat és fél éve tagja.
A vezérigazgató-helyettes sem szeretett volna mindig a pénzügyi szakmában dolgozni. Erdélyben, Kolozsváron született és járt gimnáziumba. Gyerekkorában szívesen állt volna pénztárgép mellett egy kisbolt pultjáánál, később angol-, illetve matematikatanári álmokat dédelgetett, ám ezekről idővel lebeszélte magát. Az érettségi után - kompromisszumos megoldásként - választása a közgazdaság-tudományra esett, a Kolozsvári Egyetemen pénzügy szakon kezdett. A diplomaszerzés után Magyarországon ment férjhez, elköltözött szülőhelyéről, szülei a mai napig Kolozsváron élnek. A város az elmúlt 15 évben nagyot változott Horváth szemében, részben persze azért is, mert régebbi barátai többsége ma már szintén Magyarországon él.
Budapesten friss diplomásként az MNB-nél helyezkedett el, mint mondja: jó időben jó helyen volt. Az 1987-ben kétszintűvé váló bankrendszer szívta magába a pénzügyi szakembereket: a jegybanktól a kereskedelmi bankok felé, s utánpótlásra volt szüksége az MNB-nek is. Horváth devizaforgalommal kezdett foglalkozni, de mint minden kíváncsi, ambiciózus fiatalt, a jegybank működése összefüggéseiben is érdekelte volna. A már akkor is mamut intézménynek számító MNB-ben így idővel nem találta már helyét, és valamivel több mint két év után új lehetőségek után nézett.
Választása a mai Raiffeisen Bankra, a Unicbankra esett. A jelenlegi fő tulajdonos akkor még csak kisebbségi részvényesként vett részt a cég életében, a DG Bank, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), valamint az MNB részvényeit és így a névválasztás jogát csak folyamatosan vásárolta meg.
A kezdeti időkben a bank kizárólag a vállalati üzletágban tevékenykedett, érkezésekor a ma már 1650 fős szervezet mindöszsze 80 alkalmazottal dolgozott. A kis méret újabb lehetőségeket rejtett a szakmai fejlődésre: egyben azt is jelentette, hogy lényegében mindenki minden területre rálátással bírt, és saját feladatain kívül máshol is kamatoztathatta tudását. A későbbi vezérigazgató-helyettes így a devizaforgalom után rövid idővel vállalati ügyfélreferensi feladatokat kapott, majd a hitelezésbe tanult bele. 1991-ben a hitelosztály vezetésével bízták meg.
Az osztrák tulajdonosokkal, illetve kollégáival mindvégig kitűnő a viszonya, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy immár 15 éve dolgozik a Raiffeisennél. A menedzsment szinte a kezdetektől magyar tagokból áll, így az osztrák és a hazai vállalati kultúra közötti - egyébként sem zavaróan nagy - különbségekkel sem kell megküzdenie.
A bank vezérigazgató-helyettesének hat és fél éve nevezték ki, azóta segíti Felcsuti Péter vezérigazgató munkáját. A pozícióban töltött idő a lényeges változások kora volt a banknál: kialakították a lakossági üzletágat, s elindították a kis- és középvállalkozói szegmensnek nyújtott szolgáltatásaikat is. Integrált értékesítési csatorna menedzsmentet létesítettek: internetbanking, 24 órás telefonközpont-szolgáltatásokkal jelentkeztek, illetve terveik szerint 2006-ra 50-ről 120 eleműre bővítik fiókhálózatukat is. Utóbbi tervüket, annak tavalyi meghirdetésekor, maguk is ambiciózusnak tartották, az azt megelőző másfél éves előkészítő munka, illetve a folyamatos erőfeszítés azonban meghozta gyümölcsét. Idővel a vállalati ügyfelek mellett a lakosság is megismerte a Raiffeisen nevet.
Horváth Krisztina a bankon belüli feladatai mellett más irányban is szakmai kihívásokra talált. Fél éve elnöke a Magyar Marketingszövetségnek, ami az új feladatok mellett ambíciói kiélésének lehetőségét hozta.
