Túl a mélyponton

Ma már a cégek marketingbüdzséjében a harmadik legnagyobb tétel a PR-ra költött összeg - emelte ki a kutatást támogató Morpho Communications ügyvezető igazgatója, Jekler Rudolf. A kutatásban rész vett cégek válaszai alapján a következő években két területen várható jelentős ráfordításnövekedés: ez pedig a PR és a rendezvényszervezés.

A recesszióban lévő informatikai piacon mindenképpen felértékelődőben van a stratégai piackutatás szerepe mint a kiútkeresés egyik kulcsfontosságú eszköze - húzta alá a jelentés bemutatása kapcsán Andrási Tamás, a BellResearch üzletfejlesztési igazgatója. A magyarországi cégek is egyre inkább kezdik felismerni, hogy akkor lehetnek a jövőben sikeresebbek, ha a stratégiaalkotást a realitásokra, saját képességekre alapozva végzik el, és a tervezés során a piac egészére vonatkozó trendeket is figyelembe veszik, a potenciális ügyfélkör igényeinek szélesebb körű feltérképezésével - tette hozzá.

A 2002-2004 közötti időszakban a marketingbüdzsék jelentősen csökkentek, mivel a korábbi dinamikus piacnövekedés lassulását a cégek a költségek lefaragásával igyekeztek kompenzálni. Ennek köszönhetően 2004-ben a marketingköltések nagysága olyan mélypontra ért, hogy az idei piaci stabilizációnak köszönhetően jövőre a legtöbb cég jelentős bővülésre számít, amely jellemzően a 2002-2003. évi szinthez való viszszatérést jelenti.

A marketingbüdzsék árbevételhez viszonyított aránya a vállalat méretével fordítottan arányos, a nagyobb cégek forgalmuk kevesebb részét fordítják marketingre. Ez az arány a másfél milliárd forint feletti nettó árbevételű cégek körében 1,5-1,6 százalékra tehető. A nemzetközi vállalatok - a külföldről részben készen kapott marketingeszközöknek köszönhetően - árbevételük százalékában jellemzően kevesebbet költenek marketingre, mint a hazai cégek.

Az utóbbi egy-két évben jelentősen csökkent a hagyományos hirdetési formák súlya. A hangsúly a marketingkommunikációban egyre inkább a szakmai hozzáértés és kompetencia közvetítésére alkalmas eszközök, illetve a közvetlen értékesítést támogató, rövid távon is bizonyítható üzleti hozadékot teremtő akciók irányába tolódik el.

A marketingkommunikációs hirdetési kiadásokon belül az informatikai profilú magazinok átlagosan 44 százalékos részesedést képviselnek az it-cégek büdzséjében, amelyet az üzleti és gazdasági magazinok 27, valamint a napilapok 10 százalékos részesedése követ. Az online hirdetési felületek súlya egyelőre mindössze 12 százalék, ez azonban a következő években akár háromszorosára is nőhet. Jelenleg az online eszközöket általában kiegészítőként alkalmazzák a cégek, önálló kampány nem jellemző.