Zöldengedély fejlesztésekkel
A számos terméktípus, valamint a cég által működtetett veszélyeshulladék-lerakó miatt összesen fél tucat környezethasználati engedélyt kell beszereznie a BorsodChem Rt.-nek. Szintén több engedély beszerzésére számít a többi nagy vegyipari és energetikai vállalat is, amelyek többségénél jelentős fejlesztéseket hajtanak végre az egységesülő környezetvédelmi követelményrendszer miatt.
A környezethasználati engedélyek tömeges kiadása az elmúlt hónapokban indult be, amelyet a következő két évben még több mint 800 hazai cégnek kell megszereznie. Az integrált szennyezésmegelőzésről és -csökkentésről szóló (IPPC-) szabályozás értelmében a környezetvédelmi szempontból leginkább kockázatosnak tekintett ágazatokban tevékenykedő cégeknek 2007. október végéig be kell szerezniük az engedélyt, amely igazolja, hogy a vállalkozás az adott körülmények között elérhető legjobb technikát alkalmazza.
A szabályozás összesen 960-970 hazai vállalkozást érint. Ezeknek több mint fele a nagyüzemi állattartó telep, amelyeket a hulladékgazdálkodási, vegyipari, fémfeldolgozó, élelmiszer-ipari, energetikai és bányászati cégek követnek - közölte Steindl Zsuzsanna, a környezetvédelmi tárca főosztályvezetője. Az érintett ágazatokban a termelésbe újonnan belépő létesítményeknél már 2002 eleje óta feltétel az engedély megszerzése, emellett 35 kiemelt - többségében vegyipari és energetikai - vállalatnál az európai uniós csatlakozás időpontjáig be kellett fejezni az eljárást.
Az engedélyek kiadása azonban ezután vett igazán lendületet. A környezetvédelmi felügyelőségek most már minden céget köteleztek azoknak az adatoknak a benyújtására, amelyek alapján le lehet folytatni az eljárást, s ehhez teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot kell elvégezni mindenhol. Mostanra a felügyelőségek közel 180 engedélyt adtak ki, s a zöldtárcánál azzal számolnak, hogy a következő két évben a többi mintegy 800 cégnél is elvégezik az engedélyeztetést. Azt nem határozzák meg kötelezően, hogy az egyes cégeknek milyen technológiát kell alkalmazni, ám az engedélyeztetés így is jelentős többletberuházást tesz szükségessé a vállalatoknál, amelynek összértékét - a többi környezetvédelmi előírás költségével együtt - előzetesen 450 milliárd forintra becsülték.
Egyik izocianát üzeme 2002-es beindítása kapcsán a BorsodChem volt az első hazai vegyipari cég, amely egységes környezethasználati engedélyt kapott, s azóta a régebb óta meglévő gyártási folyamatainak engedélyeztetése is megkezdődött. Csuták János, az rt. környezetvédelmi vezetője szerint ezek kapcsán több környezetvédelmi fejlesztést végeztek el. A vállalat vinil-klorid üzemének most folyó kapacitásbővítése során a keletkező véggázok, közte a szén-monoxid elégetését is megoldják. Emellett a PVC-üzemben a káros gázkibocsátást kizáró zárt technológia kiépítése, továbbá a cég szennyvíztisztítójának rekonstrukciója is a közelmúltban fejeződött be. A fejlesztések értéke egyenként is néhány száz milliós, esetenként milliárdos nagyságrendű volt, s ma már a beruházási költségek 18-20 százalékát általában a környezetvédelmi kiadások teszik ki.
Hasonló helyzetről számoltak be a Mol Rt.-nél, amelynek több létesítményére kell környezethasználati engedélyt kérnie. Az engedélyeztetés előkészítése megkezdődött: a szakmai anyagok kidolgozása és a hatóságokkal való egyeztetések most folynak. A Mol csoport tagjai közül a TVK Rt. először a PP-4-es üzemére kapott engedélyt. Ezt a cég petrolkémiai fejlesztési projektjének többi létesítménye követte, s az olefingyár, a polimerüzemek engedélyeztetése most is folyik. Igaz, ennek kapcsán nincs szükség új beruházásokra, mivel a technológia alapvetően már megfelel az IPPC-követelményeknek - tette hozzá Koczor Tamás, a TVK Rt. illetékes vezetője.
