Alternatív energia cukorrépából
Többéves kutatóprogram indítását tervezi a Béta Kutató Kft. azzal a céllal, hogy gazdaságosan felhasználható alternatív energiát (például üzemanyagot) állítsanak elő a cukorgyártás egyes melléktermékeiből. Potyondi László, a cég ügyvezetője kérdésünkre elmondta: az elmúlt években felére, 65 ezer hektárra esett vissza Magyarországon a cukorrépa vetésterülete, ráadásul a termelők nehézségeit fokozhatja, hogy a tervek szerint az Európai Unió a közeljövőben csökkenteni kényszerül a nádcukor vámját, illetve cukor rendtartását is megreformálja. Ennek következtében csökken a cukorrépa ára is, és az európai termelők versenyképességi problémái súlyosbodhatnak, ugyanakkor éppen a cukorrépa az a növény, amelyből területegységenként a legnagyobb energiát lehet nyerni. Innen, és a brazil cukornádalkohol példájából származott az ötlet, hogy a cukorrépát alternatív energiatermelésre is lehetne hasznosítani, amire egyes európai országokban, például Németországban már szintén vannak kezdeményezések.
A cukorrépában lévő energia felhasználására alapvetően két lehetőség van, etanol gyártására vagy biogáz kinyerésére lehet felhasználni. További lehetőség egy az USA-ban tavaly felfedezett baktériummal közvetlenül elektromos áram termelése.
Mivel a cukorgyáraknak egyre nagyobb nehézséget okoz a melléktermékként keletkező cukorrépaszelet elhelyezése - a keletkező mennyiségnek ugyanis mind kisebb hányadát lehet átadni takarmányozásra szarvasmarha-tenyésztőknek az állatállomány csökkenése miatt -, ezért először ezt az anyagot lehetne hasznosítani energiatermelés céljára.
A pontos technológiák és a gazdaságossági kérdések tisztázásához többéves kutatóprogramot kell lefolytatni, amelybe több alvállalkozót és egyetemi kutatóműhelyt is bevonnánk - fogalmazott Potyondi László. A cégvezető elmondta: 2005-től a cukorrépa-termelők és a -feldolgozók az általuk megtermelt cukor intervenciós árának egy ezrelékét egy közös alapba fizetik, melyből az intézet egyéb kutatási programjait is finanszírozzák. Ezen alap forrásaiból és pályázatokból finanszírozható lenne az optimális esetben jövőre induló kutatási program, amelynek lefolytatása, valamint az eredmények kiértékelése előreláthatólag legalább két-három évet venne igénybe.
