Visszaszorítanák az egyutas italcsomagolásokat

Az újratölthető palackok használatát preferáló darab alapú termékdíj bevezetése ügyében az üdítőital- és ásványvízgyártók az Európai

Bizottságnál támadják meg

a jogszabályt versenyjogi aggályaik miatt. Kiállja a törvény a brüsszeli próbát?

A kormánynak, az Országgyűlésnek és a köztársasági elnöknek is az az álláspontja, hogy a törvény nem ellentétes a közösségi szabályokkal. A hosszas egyeztetéseket és vitákat követően véglegesre csiszolt törvényszöveget mindannyian jóváhagyták, így bízom abban, hogy a november 15-én kihirdetett jogszabállyal szemben nem merülhetnek fel megalapozott jogi kifogások.



Nem tart attól, hogy a viszszaváltható és az eldobható csomagolású termékek párhuzamos gyártása tényleg olyan költségeket eredményez, amelyet a piaci szereplők egy része nem tud majd felvállalni?

Nem érdemes bárkinek is azt gondolni, hogy a törvényben foglalt kötelezettségek senki számára nem járnak pluszköltséggel. A társadalomnak nem az új szabályozás, hanem az okoz költséget, hogy a gyorsan hulladékká váló egyutas csomagolások növekvő mennyisége miatt több hulladéklerakót kell építeni, és a közszolgáltatói díjak is magasak. Tehát a probléma kezelése nemzetgazdasági szinten nem kerül majd többe, egyszerűen csak azoknak kell majd a költségeket viselni, akik felelősek a hulladékprobléma keletkezéséért.



Mekkora költségvetési bevételt jelenthet jövőre a darabdíj H és Ú tétele?

A H díjtétel mértéke az italgyártók többsége számára közömbös, hiszen az általános csomagolási termékdíj fizetése alól az idén is mentesülnek, ha teljesítik hulladékhasznosítási kötelezettségeiket. Ez nyilván jövőre sem fog változni. A H díj emelésének célja, hogy a jelenleg termékdíjat fizető hulladéktermelők a jövőben inkább a hasznosítási előírások teljesítését válasszák. A termékdíjemelés nem arról szól, hogy az állam több pénzt akar begyűjteni, hanem arról, hogy a cégek maguk oldják meg a csomagolási hulladékok hasznosítását. Az újratöltésre vonatkozó Ú díjtételt illetően 2005-2006-ra csak a jelenlegi arányok fenntartása a cél, ami nem igényel beruházásokat, vagy termékdíjfizetést. A 2007-es helyzet pedig függ attól is, hogy a cégek addig milyen lépéseket tesznek hulladékgazdálkodási, termékfejlesztési és marketingoldalról a viszszaváltható csomagolású italok arányának növelése érdekében.



Nem túl magas az üdítőknél és az ásványvizeknél tervezett 25 százalékos újratöltési arány indulási értéknek?

Jelenleg folynak a szakmai és politikai egyeztetések a kormányrendelet tervezetéről. Tehát végleges számok még nincsenek, s a döntő szót a kormány fogja kimondani. A tárca több elemzést végeztetett, így minden adat rendelkezésünkre áll a döntéshez.



Lesz lehetőség százszázalékos mentesség szerzésére?

Igen, azok a cégek, amelyek a jövőre érvényes, 50 százalékos hasznosítási előírást hajlandók lesznek további négy százalékkal túlteljesíteni, teljes mentességet kaphatnak majd a H díjtétel alól. Ez kedvező változás a 2004-es szabáyozáshoz képest.



A hazai csomagolás-

kibocsátás több mint felét

a koordináló szervezetek

lefedik, de mit történik

a fennmaradó hányaddal?

A hasznosítást megszervező koordináló szervezetek az ipari kibocsátók nagy részét valóban lefedték, s ennek köszönhetően nagy valószínűséggel Magyarország teljesíteni tudja a 2005-ben életbe lépő európai uniós újrafeldolgozási kötelezettséget. Ugyanakkor az előírások az új brüsszeli direktívát követve tovább szigorodnak, s ennek teljesítéséhez a lakossági szelektív hulladékgyűjtés fejlesztésével lehet a legtöbbet tenni. Az első regionális hulladékberuházások 2006-ra 3,5 millió lakosra terjesztik ki a szelektív hulladékgyűjtést, így a következő években érezhetően csökken majd a lerakókba kerülő hulladék mennyisége.



Mit tud tenni a tárca a termékdíj beszedésének hatékonyabbá tétele érdekében?

A számok azt mutatják, hogy az európai uniós vámhatár eltűnését és a díjfizetés teljesen önbevallásos alapra kerülését követően valószínűleg emelkedett a nem fizető cégek aránya, ám a hatóságoknak megvannak a szükséges eszközei az ellenőrzésekre. Indulhat vizsgálat konkrét bejelentés nyomán, de az APEH ellenőrei is kitérnek a termékdíjakra ellenőrzéseik során. Ez most már jogszabályi kötelezettség, amelytől a termékdíjas rendszer hatékonyságának javulását várjuk.



Mi a helyzet a környezet-

terhelési díjakkal?

A díjak bevezetésének alapvető célja a környezet állapotának javítása volt. Az új szabályozással kapcsolatos tapasztalatok, a mentességet biztosító beruházások megkezdésének időigényét figyelembe véve a parlament úgy döntött, hogy egy évvel eltolja a 2005-re tervezett díjemelést. Pragmatikus okokból született meg a döntés, ám az idén bevezetett díjrendszer célja változatlan: jogszabályi eszközzel ösztönözni a környezetterhelés csökkentését, amely mellett a költségvetési szempontok másodlagosak.



A tárca vezetője több

alkalommal felvetette, hogy kötelező biztosítékadást kellene bevezetni a veszélyes

hulladékokat kezelő cégeknél, anyagi felelősségük

erősítése érdekében.

Igen, a tárca szakértői meg is kezdték az erre vonatkozó javaslat kidolgozását. A tervek szerint egy kormányrendelettel szabályoznák a kérdést, amelynek tervezetét a kabinet még 2005 első hónapjaiban megvitathatja.