Tavaly szűkült az autópiac

Úgy látszik, hosszú időre vége a magyar autópiac 1995 óta tartó évi két számjegyű bővülésének. Az előzetes adatok szerint 204-205 ezer személygépkocsi és terepjáró kelt el 2004-ben, míg 2003-ban 208 441 talált gazdára, 21 százalékkal több, mint 2002-ben.

Különösen az utolsó negyedév volt gyenge, pedig tavaly ilyenkor még 1-2 ezer darabos piacbővülésre számítottunk - mondja Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) elnöke. Történt ez annak ellenére, hogy az egyébként stabilan magyar gépkocsiárak októberben 3,9 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban - foglalta össze a több mint száz gépkocsitípus árait 19 európai országban vizsgáló iparági elemző, a JATO Dynamics Ltd.

Amíg Nyugat-Európában (a 15 régi EU-tagország, valamint Svájc, Norvégia és Izland) 9,5 százalékkal több autót vásároltak novemberben, mint egy évvel korábban, addig hazánkban 11,9 százalékkal kevesebb, 16 479 új kocsi talált gazdára. Ha pedig a 11 havi értékesítést nézzük, a visszaesés 1,5 százalék, ugyanakkor nyugaton 1,7 százalékos a piac 11 havi bővülése. Az Európai Autógyártók Szövetsége ez utóbbi adatot bátorítónak tartja, ami az iparágra rá is fér azután, hogy augusztus-szeptember-október hónapokban 0,8-0,6-3,5 százalék volt a keresletszűkülés az említett 18 országban. (És az sem mellékes, hogy ezen a piacon 2003-ban csak 14 212 500 új kocsi kelt el, 186 ezerrel kevesebb, mint a megelőző évben.)

Magyarországon azonban nem csak az utolsó negyedév sikerült gyengén. A GKI Gazdaságkutató Rt. ugyan azt jelezte szeptember elején, hogy a harmadik negyedévben - 4 százalékos növekedéssel - várhatóan mintegy 53,5 ezer új személygépkocsi kel el, az eredmény 48 757 lett, ami 1,8 százalékos eladáscsökkenést jelent.

Győző Gábor érdeklődésünkre két okot is megjelöl a kereslet megtorpanása indokául. Egyrészt a jövedelemkiáramlás csökkenése miatt csökkent a vásárlóerő, másrészt a betéti és a hitelkamatok emelkedése miatt drágultak a hitelkondíciók. Ezenkívül - számunkra érthetetlen - kivárás is tapasztalható - mondta az MGE elnöke.

A Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) elnöke, Gablini Gábor mindezt azzal egészíti ki, hogy a különösen 2004-ben elterjedt roncsbeszámításos konstrukciók, valamint az önerő nélküli, illetve a nullaszázalékos hitelek olyan embereket tettek hitelfelvevővé, akik közül sokan nem voltak képesek a törlesztőrészletek fizetésére. Így soha nem látott mértékű volt a szerződésfelbontások száma: jóval több mint 10 ezer alig használt autó került vissza a pénzintézetek birtokába.

Ennek az állománynak a piaci megjelenése persze lenyomta a használtautó-árakat, ami miatt pedig nehezebb az új járművek értékesítése is. Az újautó-eladások 40 százaléka ugyanis a használt kocsik beszámításával jön létre. Az új és a használtak közötti, megnőtt árkülönbözetet azonban egyre kevesebben tudják kifizetni, noha Magyarországon a forgalom közel 90 százalékát a legolcsóbb autók, a kiskocsik és az alsó középkategóriás járművek teszik ki.

A fentiek miatt Gablini Gábor a jövőt illetően is borúlátó. Amint elmondta, 2005-ben még az múlt évinél is kevesebb lehet a személyautó-értékesítés: nem kizárt a 180-185 ezres szint sem, hiszen a valós vásárlóerő jelenleg körülbelül ennyit fed le hazánkban.