Az ügyfelek mindig számíthatnak ránk

A március tizedikén kezdődő CeBIT-en - amely a világ legnagyobb informatikai és távközlési kiállítása és vására - részt vevő 13 magyar cég között ott lesz a Minor Rt. is. Ez az első alkalom, hogy megjelennek a hannoveri rendezvényen? Milyen termékeket, megoldásokat visznek magukkal az eseményre?

Az idei már a kilencedik alkalom lesz, amikor kiállítunk, ráadásul a magyar résztvevők közül a miénk a legnagyobb önálló stand, ahol ügyfélirányító rendszerekkel és egy információs terminál családdal jelenünk meg.

Megérte, megéri részt venniük a CeBIT-en?

De mennyire! Gyakorlatilag a társaság összes exportbevétele a hannoveri vásárhoz, illetve az ott megismert ügyfelekhez köthető. Többek között egy ilyen kapcsolatnak köszönhetően sikerült az egyik vezető orosz kereskedelmi bankkal szerződést kötni a több mint háromszáz fiókra vonatkozó projektre.

Mire számítanak az idén?

Természetesen újabb megrendelésekre. A terveinkben az exportbevételek 30-40 százalékos bővülésével számolunk, amelynek megvalósításában fontos szerepet szánunk a kiállításnak és az ott adódó lehetőségeknek, az új kapcsolatoknak.

A cégcsoport a múlt évre egyharmados árbevétel-növekedést tervezett 2003-hoz képest. Sikerült-e ezt elérni, és mekkora lett a tavalyi forgalmuk?

A célkitűzésektől ugyan elmaradt a vállalatcsoport forgalma, de bevételünk a 10 százalék feletti növekedéssel így is megközelítette a 7 milliárd forintot.

Minek tulajdonítja, hogy az eredményeik elmaradtak a várakozástól?

Ennek több összetevője is volt. Néhány nagyobb projektünk, amellyel már a tavaly számoltunk, áttolódott 2005-re. Jellemzően kormányzati és a pénzintézeti szférából érkező megrendelésekről van szó, amelyekből természetesen az idén már lesznek bevételeink. A tervezettnél kisebb árbevételben szerepet játszott az is, hogy elindult ugyan az informatikai piac fellendülése, de messze nem olyan iramban, mint amilyenre előzetesen számítottunk.

Úgy érzi, a 2005-ös évben tartható lesz az ilyen szintű fejlődés?

- Feltétlenül. A tavalyi növekedés legalább kétszeresét tervezzük: a 8 milliárdos, vagy az a fölötti bevételt tartjuk reálisnak. Eredményben ennél nagyobb arányút tervezünk, köszönhetően a jelentősen emelkedő hozzáadottérték-tartalomnak.

Milyen tervei, elképzelései vannak a cégcsoport távolabbi jövőjét illetően?

Arra törekszünk, hogy a Minor piacvezetővé váljon az informatikai közműszolgáltatásban. Természetesen ez csak megfelelő partnerekkel együttműködve válhat valósággá. Sokat segíthet a cél elérésében, hogy ügyfeleinkkel hosszú távon dolgozunk együtt, így azt érezhetik, hogy mindig számíthatnak ránk.

Hogyan kell elképzelnünk egy informatikai közműszolgáltatót, mit ért ez alatt?

Célunk, hogy az ügyfeleinknél felmerülő üzleti kérdésekre az informatika segítségével adjunk megoldást, vagyis a partnereink így vehessenek igénybe különböző informatikai szolgáltatásokat, mint például a gáz- vagy áramellátást. Az ilyen megoldás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szolgáltató biztosítja a teljes infrastruktúrát, az üzemeltetést, a távfelügyeletet, a különböző alkalmazásokat, így az ügyfél valóban csak a saját üzletére koncentrálhat.

Mely ágazatokban, területeken lehet a legnagyobb érdeklődés egy effajta konstrukció iránt? Kiket céloznak meg ezekkel a szolgáltatásokkal?

Vannak olyan stratégiai területek, ahol kiemelkedő lehetőségeket látunk. Ilyen az államigazgatás, elsősorban az önkormányzatok révén, de a pénzintézeti területen is komoly jövője lehet az ilyen konstrukciónak. Különösen a rendkívül költségérzékeny közigazgatási szektorban lehet fontos az ilyen, átfogó jellegű informatikai szolgáltatás, amelynek révén sokkal tervezhetőbbé válnának például az e-közigazgatás bevezetésével kapcsolatos költségek is. Az önkormányzatoknak ugyanis nem kellene gondoskodniuk a szükséges infrastruktúra kiépítéséről, illetve alkalmazások megvásárlásáról, hanem a szolgáltatótól előre meghatározott áron vehetnék igénybe azokat. Jó példa lehetne az informatika közmű jellegű felhasználására az egészségügyi szektor is. Ebben az ágazatban látszólag soha nincs pénz semmire, pedig ez egyáltalán nem így van. A források rendelkezésre állnak, csak nem jól használják fel őket, ebben hozhatna jelentős változást, ha az informatikai közműszolgáltatás elterjedésével tervezhetővé válnának a költségek.

És a versenyszférában? Ott is lát lehetőséget a piac meghódítására?

A versenyszférából a pénzintézetek, illetve a kis- és középvállalatok jelenthetik a fő célpontokat. A különböző tevékenységek kiszervezésében hagyományosan a pénzintézetek járnak elöl. Mivel a szolgáltatásaik informatikafüggők, fontos számunkra, hogy több lábon álljon a rendszerük. Ők ismerték fel legkorábban, nem az a gazdaságos, ha maguk alakítják ki, üzemeltetik a rendszereiket, ennél sokkal kedvezőbb megoldás, ha csak a megfelelő szolgáltatásokat veszik igénybe. Elérkezettnek látjuk az időt a kis- és középvállalati szektor it-közművel való kiszolgálására is. Nekik általában nincsenek meg a saját forrásaik a versenyhelyzetüket javító fejlesztésekhez, viszont számos pályázatból hívhatnak le pénzeket, és ez már vonzó célponttá teheti őket is a szolgáltatók számára. A kis- és középvállalatoknak, az oktatási intézményeknek, az egészségügyi szervezeteknek az uniós pályázatok elnyeréséhez szükségük van segítségre, hiszen általában nem értenek a pályázatíráshoz. Megfelelő pályázatok hiányában azonban elvesznek a jó lehetőségek. Ezt felismerve, a cégnél létrehoztunk egy pályázatfigyelő és -író csoportot, s a jövőben a tervek szerint egyre nagyobb figyelmet fordítunk erre.

A világ informatikai iparában a 2000-es évek elején tapasztalható komoly visszaesés milyen hatással volt a cégcsoportra?

A cégnél az árbevétel és a mérleg szerinti eredmény is folyamatosan nőtt annak ellenére, hogy a dotcomlufi kidurranásával nagymértékben visszaestek az informatikai beruházások. A társaságnál mindig is konzervatív működési elveket követtünk, tevékenységünket igyekeztük költséghatékonyan megszervezni. Ennek megfelelően a létszám sohasem volt túl nagy, ezért aztán a nehezebb időszakban sem kényszerültünk elbocsátásokra.

A cégnél vezető és társtulajdonos is egyben. Mennyire vonja be a munkatársakat a vállalat irányításába?

A vállalatcsoporton belül a döntési mechanizmus sokkal inkább demokratikus, mint tekintélyelvű. A stratégiát a cégcsoport stratégiai irányító testülete határozza meg. A jövőben az én szerepem kissé átalakul, az operatív vezetés helyett inkább a cégcsoport stratégiájának kidolgozására, valamint a különböző szintű érdekérvényesítésre összpontosíthatok.

Ön szerint mennyire telített a hazai informatikai piac? Várható-e további nagy nemzetközi cégek megjelenése, illetve milyen lehetőségei vannak még a hazai vállalatoknak?

Az informatikai ipar már évekkel ezelőtt is globalizált volt, azok a multinacionális vállalatok, amelyek jelen akartak lenni az országban, megérkeztek. A környező országok vállalkozásaival elsősorban a közép- és kisvállalkozások keresik a kapcsolatot. Ezen a szinten még komoly kiaknázatlan lehetőségek vannak az együttműködésre. Magyarország szerencsére nemcsak a gyártási kapacitások miatt érdekes a külföldi befektetőknek, hanem a szoftverfejlesztői lehetőségek is vonzóvá teszik, és az, hogy hidat jelenthet Európa nyugati és keleti fele között. Jó példa erre az indiai szoftverfejlesztő cégek megjelenése hazánkban. Számukra az jelenti a vonzerőt, hogy a magyar mentalitás közelebb áll a nyugati megrendelők gondolkodásmódjához, mint az övék. Ugyanakkor fontos lehet a magyarországi cégek kelet- és délkelet-európai szerepvállalása az üzleti lehetőségek és szolgáltatások közvetítésében.

Említette a környező országok informatikai cégeivel való kapcsolatkeresést. Önök terveznek külföldi terjeszkedést?

Igazából az informatikai tudás exportjára látok lehetőséget, ez pedig leginkább regionális terjeszkedésben valósulhat meg. Horvátország, Románia, Bulgária a lehetséges célpont. Kezdetben valószínűleg érdemes a helyi viszonyokat jól ismerő partnerekkel együtt dolgozni, majd tulajdonrészt szerezni ezekben a cégekben, és így az irányításunk alá vonni a működésüket. Ebben a terjeszkedésben a magyar szoftvergyártóknak és informatikai szolgáltatóknak sokat segíthetnek a térségben szerepet játszó magyar nagyvállalatok is.