Finomodik a járulékfizetés
Ez év áprilisában lesz először esedékes az úgynevezett vállalkozói járulék. Minden egyéni és társas vállalkozónak a jövedelme négy százalékát kell ezen a címen befizetnie. Még alig lépett hatályba, máris módosul a szabályozás. A jogértelmezési bonyodalmak tisztázása, valamint az egyszerűsítés szándéka vezette a Pénzügyminisztériumot, hogy "akadálymentesítési" csomagjába beletegye ezt a kérdést is. A tárcaegyeztetésen lévő tervezet értelmében a társas vállalkozások tagjai után fizetendő négyszázalékos vállalkozói járulékot nem a magánszemélynek kell utalnia az adóhatóságnak, hanem a társas vállalkozás számlájáról lehetne a fizetési kötelezettséget teljesíteni. Azt a vitás kérdést is eldönti a csomag, hogy többes vagy hallgatói jogviszony mellett vállalkozási tevékenységet folytatóknak kell-e vállalkozói járulékot fizetni.
A tervezett változtatásokról várhatóan márciusban tárgyal a parlament. A várakozások szerint a jogszabály módosítása - visszamenőleges hatállyal - áprilistól léphet hatályba.
A január elsejétől életbe lépett új járulékfizetési rendszer nek az a célja, hogy ezentúl egyfajta munkanélküli-ellátást kaphassanak a munka nélkül maradt egyéni vagy társas vállalkozók is. Ennek a fedezetét teremti meg a négyszázalékos járulékfizetési kötelezettség. A vállalkozói járadék azokat illeti meg, akik a megelőző négy évben legalább 365 napig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként tevékenykedtek, és ez alatt az idő alatt fizették az új járulékot. A járadékot legfeljebb 270 napig lehet folyósítani. Öt nap járulékfizetési idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A járadék összege az alapjául szolgáló jövedelem 65 százaléka, de nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 90 százalékánál, ugyanakkor másrészről nem haladhatja meg annak kétszeres összegét sem.
Minden egyéni vagy társas vállalkozónak az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme után négyszázalékos vállalkozói járulékot kell fizetnie. (A munkavállalók után a foglalkoztatók három százalék munkaadói járulékot, a foglalkoztatottak pedig egy százalék munkavállalói járulékot kötelesek fizetni.) Mentesül a vállalkozói járulék fizetése alól az a vállalkozó, aki egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és heti munkaideje eléri a 36 órát. Annak a vállalkozónak sem kell fizetnie, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül.
Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói járulékot negyedévenként - a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig - kell megfizetnie úgy, hogy a járulékalap éves szinten elérje legalább a minimálbér naptári évre számított összegét. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó, vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozók a befizetett járulékot - mint kötelezően fizetendő adót - a költségei között elszámolhatja.
A társas vállalkozók számára ugyancsak a tárgynegyedévet követő hónap 12-e a befizetési határnap. A járulék alapja az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem. A személyi jövedelemadóval egy-idejűleg, de külön nyomtatványon kötelesek bevallani a járulékot, amit - az egyéni vállalkozókkal ellentétben - nem érvényesíthetnek a költségeik között. A vállalkozói járulékot éves szinten a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozónak nem fizettek jövedelmet, és az adott év folyamán a megfizetett járulék nem éri el a minimálbér alapulvételével számított járulék öszszegét.
Mindkét vállalkozói körre vonatkozik az az előírás, hogy járulékfizetési kötelezettség teljesítésekor nem alkalmazhatók az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kerekítési szabályok.
