Újabb M&A tranzakciók várhatók Európában
Az egységes európai valuta közelgő bevezetése várhatóan ismét növelni fogja a vállalati fúziók és felvásárlások számát. Az euróra való áttérés, valamint a törvényi változások együttes hatása ugyanis tovább erősíti az egységes piacra irányuló törekvéseket, és egyszerűbbé teszi az országhatárokon átnyúló egyesüléseket - állítja a Hewitt Associates M&A tranzakciókat vizsgáló kutatása. Az elemzés szerint az európai cégek további tőkét szeretnének kovácsolni a vállalati egyesülések sikereiből, melyeket a jelenleg eltérő adó- és szabályrendszer, illetve a különböző ügyfélbázis gátol. A kutatás készítése során a cég 140 vállalatot vizsgált és kérdezett meg az ilyen jellegű tranzakciókkal kapcsolatos tapasztalatokról. A cégek többsége az elmúlt két évben hajtott végre fúziót vagy felvásárlást. Összesen 65 vállalat esett át M&A, 32 vállalat pedig joint venture tranzakción. Az összeolvadás okaként a piaci részesedés növelését, illetve a versenyképes vállalati méret elérését említették a megkérdezettek.
Amikor a vállalatokat a már végbement és a jövőbeni lehetséges akvizíciókról kérdezték, 90 százalékuk azt a választ adta, hogy korábban már volt ilyen jellegű együttműködésük a nyugat-európai régióban, s közülük 68 százalék ismét tervez M&A akciókat - fogalmaz Szeleczki Zsolt, a Hewitt Inside humántanácsadó cég regionális igazgatója.
A megkérdezett HR-igazgatók szerint az ilyen tranzakciókban a legnagyobb kihívást az eltérő szervezeti kultúrák összehangolása és a munkaerő-gazdálkodás jelentette. Azoknál a cégeknél, ahol többletkiadás jelentkezett a fúzió során, ezt a konszolidációs költségek emelkedésével indokolták, de 31 százalékuk a megnövekedett alkalmazotti állományból eredő költségeket is említette. A anyagi pluszterheket leggyakrabban a szervezetek integrációjának nehézségeivel, a kulturális különbségek összehangolásával, valamint a két szervezet együttműködési lehetőségeinek pontatlan feltérképezésével magyarázták.
A tranzakció sikerének szempontjából a vállalatok 87 százaléka a munkavállalók felé történő kommunikációt tartja kritikusnak, 57 százalék a felső vezetők kompenzációs programjairól vélekedik hasonlóan.
A megkérdezettek közel háromnegyede új, de legalábbis vegyes kultúrát kívánt megvalósítani a tranzakciót követően. A legtöbbször említett sikergátló tényező a HR integrációjával kapcsolatos, ezt követik a kompenzációhoz kapcsolódó témák, de a két szervezet közötti konfliktusok szintén a sokszor emlegetett gátló tényezők között szerepeltek. Az érintettek többnyire alábecsülték a fúzió teljes végrehajtásához szükséges időt. Az várakozások szerint a tranzakció átlagos átfutási ideje 10,7 hónap, miközben a valóságban ez az idő a 11,5 hónapot is elérte. A válaszadó cégek több mint fele legközelebbi M&A tranzakcióját gyorsabban szeretné végrehajtani, miközben 41 százalékuk megfelelőnek tartotta az eredeti ütemezést. Mindössze hat százalékuk vélekedett úgy, hogy az eddigieknél lassabb ütemezésre van szükség.
A tranzakcióknál leggyakrabban a befektetési bankok segítségét vették igénybe, adótanácsadóhoz 64 százalékuk fordult, s 63 százalékuk használt külső tanácsadói segítséget a megelőző előkészítési és elemzési folyamatoknál. A fúziót, illetve felvásárlást követő megvalósítási és integrációs fázisban HR-tanácsadók segítségét is gyakran igénybe vették a cégek, sőt a könyvvizsgálói támogatás is jól jött ebben a periódusban.
A válaszadók 53 százaléka olyan M&A tranzakciót hajtott végre, amely tíz százalékkal növelte a szervezet méretét. Összesen 38 százalékuknál ez az arány 10-25 százalék között mozgott, 42 százalékuknál pedig még ennél is magasabb volt a méretnövekedés.
A vállalatok által alkalmazott szervezeti integrációs stratégiák változóak voltak. Többek között jellemző volt a portfóliószemléletű megközelítés, ahol az egyes üzletágak nem integrálódtak, s az üzleti kultúrák, valamint a HR-programok egységesítése sem történt meg. A teljes M&A során olyan cég jött létre, ahol a különböző humán programok és kultúrák új, egységes rendszert alkotnak.
