Adómentes lakástámogatás
Az államilag támogatott lakáshitelek térhódításával párhuzamosan egyre inkább csökken azon "nagylelkű" munkáltatók száma, akik dolgozóiknak munkáltatói lakástámogatást folyósítanak. Pedig - igaz, kis összegig, de - adómentesen is megtehetik.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a lakáshoz kapcsolódóan adómentes a munkáltató által lakás célú felhasználásra a munkavállalóknak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatás a vételár 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is csak az utolsó folyósítástól számított ötévenként legfeljebb 750 ezer forintig. Az adómentesség feltétele az is, hogy a lakás mérete nem haladhatja meg a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.
Annak érdekében, hogy az ilyen típusú adómentes kifizetésekről az állami adóhatóság is értesüljön, a törvény azt is kimondja, hogy a pénzintézetnek adatot kell szolgáltatnia a magánszemély részére kifizetett, vissza nem térítendő munkáltatói támogatás összegéről, ha azt a munkáltató lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, illetőleg korszerűsítéséhez nyújtotta az alkalmazottja részére. Ezen adatokat a pénzintézetnek minden év elején el kell küldenie a kifizető székhelye szerinti APEH-igazgatósághoz.
A lakás célú munkáltatói támogatás mindezek mellett csak akkor adómentes, ha a lakás célú felhasználást megfelelő okiratokkal, bizonylatokkal igazolják. Így például lakásvásárlás esetén az elévülési időn belül meg kell őrizni az ingatlan-adásvételi szerződést, a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelmet és a támogatás felhasználását igazoló okiratot is. Lakásépítés esetén a jogerős használatbavételi engedély mellett szükség van a munkáltatótól kapott öszszeg felhasználását igazoló, az építési engedély jogosultja számára kiállított számlára is. A lakás célú munkáltatói támogatás lakás korszerűsítésére is felhasználható. Ebben az esetben is el kell tenni a támogatás felhasználását igazoló számlát, bizonylatokat.
Előfordulhat, hogy bár a munkáltató a lakás célú támogatást adómentesen nyújtotta, utóbb kiderül, hogy mégsem az. Az szja-törvény szerint ugyanis a munkáltatói adómentességnek az is feltétele, hogy ha a munkavállaló által lakás célra más állami támogatással, adókedvezménnyel együtt járó források is szolgálnak, akkor ezen összegek a munkáltatói támogatással együtt nem haladhatják meg a lakás célú felhasználás igazolására szolgáló bizonylatok összértékét. Ha ugyanis meghaladják, akkor azt az összeget már nem lehet adómentes munkáltatói támogatásnak tekinteni. Ilyenkor azonban már nem a munkáltatónak, hanem a magánszemélynek kell a munkáltatói támogatás után az adót megfizetni.
A munkáltatók az adómentes lakástámogatás mellett természetesen bármekkora összegben adhatnak dolgozóiknak lakás célú támogatást, azonban annak teljes összege a dolgozó munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelmének minősül. Vagyis a bérhez hasonlóan adózik ezen támogatás, tehát adózási szempontból nem éri meg a cégnek ilyen jogcímen jövedelmet adni alkalmazottjának.
A munkaadók lakás célú hitelt is nyújthatnak dolgozóiknak - azonban a 90-es évek eleji, úgymond, paradicsomi állapot régóta megszűnt -, s ma adózási szempontból rendkívül kedvezőtlen ilyen kölcsönt nyújtani. Az szja-törvény szerint a lakás célú hitel törlesztése után - bizonyos feltételek mellett - a magánszemély adókedvezményt vehet igénybe. A munkáltatótól kapott lakás célú kölcsönnel kapcsolatban akkor jár a magánszemélynek adókedvezmény, ha kamatkedvezményből származó jövedelem nem keletkezik. Ez az eset pedig akkor áll fenn, amikor a magánszemély a munkáltató által nyújtott hitel után megfizeti a piaci kamatot, vagy a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét. Ugyancsak jár az adókedvezmény, ha kamatkedvezményből származó jövedelem címén adófizetés történt. (VI)
