Előremenekülnek a nyomdák
Élénk beruházási kedv jellemezte az elmúlt évben a hazai nyomdákat, a fejlesztések részben ez évre is áthúzódnak. Számos vállalkozás költözött új, korszerűbb telephelyre, sokan fektettek be gépvásárlásba is - mondta lapunk érdeklődésére Peller Katalin, a Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség főtitkára.
Egyre többen áldoznak pénzt a digitális technológia meghonosítására. Több nyomda vett CTP-berendezést (computer to plate, számítógép vezérelte lemezkészítés), az új technológiára való áttérést a piaci helyzet indokolja. Nőtt ugyanis a kereslet a kis példányszámú kiadványok iránt. Ez nemcsak a brosúrákra vonatkozik, hanem már a magazinokra is. E területen is megfigyelhető, hogy bővülnek a címek, ugyanakkor a példányszámok csökkennek. A kereskedelmi kiadványoknál, a direct maileknél is előtérbe kerülnek a személyre szabott reklámok. A főtitkár kiemelte, a digitális technológia elterjedése azt is jelenti, hogy néhány hagyományos nyomdai szakma, mint a montírozás vagy a levilágítás, eltűnőben van. Ez nem jelenti azt, hogy a nyomdászoknak jelentősebb munkanélküliségtől kellene tartaniuk. Az új gépeket is kezelni kell, s inkább az a jellemző az ágazatra, hogy szakképzett munkaerőből hiány van.
Mivel a vállalati mérlegek még nem készültek el, nincs pontos adat arról, hogy tavaly a nyomdák összesen mennyi pénzt költöttek beruházásra. A Széchenyi-pályázatok fénykorában volt olyan esztendő, amikor az ágazatban ez az összeg elérte a 13 milliárd forintot. Tavaly más forrásokat kellett keresni, a fejlesztések megvalósításához sok nyomda most is igyekszik különböző pályázati lehetőségeket igénybe venni.
A gépfejlesztések kapacitásbővítéssel is járnak, s az elmúlt hónapokban a nyomdák sokszor panaszkodtak amiatt, hogy kevés a megrendelésük. Peller Katalin is elismerte, ebben van némi ellentmondás. Szerinte a vállalkozások többsége úgymond "előremenekül", s úgy véli, hogy versenyképessége megőrzéséhez, hatékonysága javításához szükséges a technológiakorszerűsítés.
Az mindenképpen kedvező a nyomdáknak, hogy a fenyegető termékdíjtól - ez vonatkozik a papírra, a festékekre, kemikáliákra is - megszabadultak. Az éles versenyben nyomottak az árak, vigasztaló lehet viszont a nyomdáknak, hogy a tavaly év végén prognosztizált mintegy nyolcszázalékos papír- és festékár-emelkedés nem következett be. Csak egyes papírfajták árai változtak, s azok is jellemzően kisebb mértékben.
A főtitkár úgy véli, kedvező jel, hogy jó néhány nyomdánál a technológiafejlesztés mellett a vezetők már az információs rendszer kiépítésére, valamint a marketingre is gondot fordítanak. Van már olyan középvállalkozás, ahol külön marketingszakembert foglalkoztatnak, ez pedig egyelőre még nem jellemző a hazai nyomdákra.
Az uniós csatlakozás még nem hozott jelentős változást a több mint 140 milliárd forintos termelési értéket produkáló ágazatban, de Peller Katalin megemlítette, hogy a szlovák nyomdák egyre erősebb versenytársaknak ígérkeznek. Az ottani áfacsökkentés, az alacsonyabb bérek (az áfa és az szja is 19 százalék) növelték a befektetési kedvet s a nyomdák versenyképességét is.
Az idén a nyomdák a reklám- és kereskedelmi kiadványoknál további bővülést várnak, bizonytalanabbnak tűnik viszont a könyv- és a napilappiac.
