Elsődleges az akadálymentesítés
Fordult a világ, nem a minisztérium osztja az észt, hanem rendeléseket vettek fel - mondta Szanyi Tibor. Meghallgatták azokat az apró vagy kevésbé apró gyakorlati problémákat, amelyekkel a szakma képviselői szembesülnek. Elsődlegesnek tartja az úgynevezett akadálymentesítést.
A jelenlévők három olyan rendeletre mutattak rá, amelyek kis módosításával szebbé, egyszerűbbé tehető az élet. Mindegyik pénzügy környéki jogszabály. Az egyik a vámudvarokról szóló, a másik az áfaelszámolásokkal kapcsolatos, a harmadik - nem is rendelet, csak rendeleti formában van -, hogy a különböző pályázatok meghirdetése előtt intenzívebb konzultációra van szükségük, hogy a kiírások okosabbak legyenek.
A Nemzeti fejlesztési terv 2.-ről szólva, az államtitkár elmondta, hogy a miniszter, illetve ő, a legkülönbözőbb csoportosításokban - hat-nyolc fős résztvevői gárdával - találkozik. A sorozatot gőzerővel folytatják, hogy a lehető legszorosabb társadalmi konszenzust tudják megtalálni az NFT kialakításánál. A kormány a közelmúltban hétpontos ajánlatot tett, hogy a következő tíz év fejlesztéseit milyen irányba vigyék el. Az államtitkár szerint várhatóan még a tavasz vége előtt a fő irányok száma leszűkül négy-ötre. A logisztika, a hétpontos ajánlatban az egyik legkevésbé vitatott javaslatuk, azaz lelkileg már számol azzal, hogy benne lesz a négy-öt fő prioritásban. Ez azzal a következménnyel jár, hogy magát a tervet, a terv mögé felálló intézményrendszert egyértelműen erre hangolják, tehát az összes ilyen állami intézménynek ebben a lépésrendben kell gondolkodnia. Mindehhez pedig konszenzus szükséges, mert el kell kerülni, hogy a négyévenkénti politikai ritmus okán azzal kezdjék, hogy felborogassák, amit addig csináltak. Az államtitkár nem titkolta, hogy szeretnék, ha az NFT 2.-ben a logisztika támogatása megkapná a helyét.
Nem lenne túl jó dolog, ha Magyarország egy lerobbant környezetben próbálna tündöklő gyémántként feltűnni - fogalmazott Szanyi Tibor, Magyarország esélyeit firtató kérdésünkre. Ilyen nincs. Üdvözli, hogy az egész kelet-közép-európai térség Európa gazdasági motorja. Ezzel együtt ez verseny, üzlet, és ilyen tekintetben azt szeretné, ha mi is jól járnánk, de semmiképpen sem rosszabbul, mint mások.
Ha ránézzünk a térképre - mondta -, látjuk, hogy Magyarország ideális terep az Európai Unió fejlődési irányai szempontjából. Az új Európa - mint fogalom -, ezen belül Magyarország, a Kárpát-medence, a még újabb Európa szemszögéből nézve egy igazi fordítókorong. Ugyanígy gondolnak Magyarországra a multinacionális cégek. Az államtitkár szerint nem kéne hagyni, hogy ezt a hitüket elveszítsék. Az autópálya azonban nem elég, mert ha a sztrádák mellett nincsenek meg azok a szolgáltatások - például logisztikai - amelyek az említett szerepet lehetővé teszik, akkor egyszerűen átsüvít rajtunk ez a forgalom, és kész, nem történik semmi. A logisztikának az a lényege, hogy az áru megáll, és történik vele valami. Ez lehet csomagolás, darabolás, szétosztás, felfrissítés, tárolás vagy más valami.
Látható folyamat, hogy nyugatról keletre tolódtak a termelőkapacitások, sőt még keletebbre, a délkelet-ázsiai térségbe. Ez azt jelenti, hogy az ott termelt áruk, amikor visszakerülnek Európába, akkor keresik az elosztópontokat. Ezekre fel kell készülnünk - mondta. Mivel mi nem vagyunk kikötő, csak a logisztika eszközeivel tudunk üzletre szert tenni. Illetve a légi fuvarozás szemszögéből nézve kikötő vagyunk - tette hozzá -, a Távol-Keletről Európába érkezve Magyarország kiváló leszállási pont. Az államtitkár személyes véleménye - és ezzel nincs egyedül -, hogy a debreceni repülőtér lehetne, lesz is, ahol ezeket a képességeket fejlesszük. (MK)
