Kártérítési felelősség
A munkáltató kártérítési felelősségét a munkavállaló súlyosan felróható magatartása esetén sem lehet a munka törvénykönyvének idevágó szabályainak mellőzésével elbírálni - hangsúlyozta a következő jogvitában a Legfelsőbb Bíróság (LB).
Az ügy felperese jogtanácsosként dolgozott az alperes munkáltatónál. A cég egy egyesület részére több mint hatszázezer forint támogatást juttatott. Az összeget az egyesület kifizette a jogtanácsosnak, aki egyidejűleg arról nyilatkozott, hogy a munkáltatóval szemben nincs prémiumkövetelése. Az adóhatóság a kifizetés miatt adóhiányt állapított meg jogtanácsos terhére. Kötelezte a hiány, a bírság és a késedelmi pótlék megfizetésére. A határozat ellen a jogtanácsos hiába fordult bírósághoz, az jogerősen elutasította. Ezt követően kártérítésért lépett fel a céggel szemben. Azzal érvelt, hogy a munkáltató adóelőleg levonása nélküli téves kifizetése miatt gyűlt meg a baja az adóhivatallal.
A munkaügyi bíróság és a másodfokú ítélkező fórum is elutasította követelését. A másodfokú bíróság szerint a felek közös akarattal, egymással összejátszva állapodtak meg a "törvénykerülő" kifizetési módban. A felperesnek tudnia kellett, hogy nem segélyre, hanem prémiumelőlegre szerzett jogot, és miután az egyesületi juttatást nem szociális rászorultság alapján kapta, az nem lehetett mentes a személyi jövedelemadó alól. A bíróság kitért arra is, hogy a felperes az adóhiányt kárként egyébként sem, legfeljebb a bírságot és a kamatot érvényesíthette volna.
A felülvizsgálati kérelem folytán eljárt LB szerint a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt a törvényi szabályt, hogy a munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Nem kell megtérítenie viszont a kár azon részét, amit a munkavállaló vétkes magatartása okozott. Az LB kifejtette: a felperest terhelő adóhiány kárként valóban nem vehető figyelembe. A bírságnál és a késedelmi kamatnál viszont - tekintettel azok mértékére is - vizsgálni kell, hogy a kár mennyiben keletkezett a munkaviszonnyal összefüggésben, a munkáltató tevékenysége miatt. A felelősséget megalapozó okozati összefüggés tisztázása után elemezhető a felperes és az alperes vétkessége, amelynek alapján eldönthető a kármegosztás aránya, mondta ki az LB, és - az ítéletet hatályon kívül helyezve - új eljárásra, új határozat meghozatalára kötelezte a munkaügyi bíróságot.
