Leszünk-e logisztikai központ?

A jelenleg készülő második Nemzeti fejlesztési terv (NFT) rendkívül jelentős befolyást gyakorolhat hazánk gazdasági fejlődésére, hisz ez lesz az alapja a 2007-2013 között kapható EU-támogatások elnyerésének. Az NFT 2 várhatóan megfogalmaz olyan prioritásokat, amelyek a fejlesztés pillérei lesznek. Ezek olyan tevékenységi területekre vonatkoznak, amelyek önmagukban is kiemelt jelentőségűek és tovagyűrűző hatásuk révén lehet rájuk építeni a terv, illetve a fejlesztések egészének hatékonyságát illetően.

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal felkérésére a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) elnökségi munkacsoportja (jelen cikk szerzője mellett Déri András, Kiss Péter, Mondovics János, Némon Zoltán és Rónai Péter) a közelmúltban elkészített egy részletes előtanulmányt, amelynek célja annak bemutatása, hogy egy Magyarország - logisztikai központ projekt nemcsak megfelel az NFT kiemelt prioritásainak, de - éppen széles körű voltánál fogva - a következő évtized fejlesztéseinek egyik legfőbb hordozója lehet. Ismereteink szerint hasonló álláspont kezd kirajzolódni a gazdaságpolitikát irányító más intézményekben (mindenekelőtt a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban) is.

Az, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedése kedvező lehetőséget jelent a logisztika fejlődéséhez, régi gondolat, s mintegy "melléktermékként" hosszú ideje megjelenik az infrastruktúra fejlesztésének szükségességét alátámasztó érvelésben. Amiben az MLBKT gondolatmente új és lényegi változást jelent a korábbi elképzelésekhez képest, az, hogy megfordítja a dolog logikáját. Nem azzal érvelünk, hogy az infrastruktúra fejlesztése kedvező hatással van a logisztikára (ami természetesen továbbra is igaz), hanem azt mondjuk: egy megfelelően komplexen értelmezett logisztikai projekt gerincet adhat a sokoldalú fejlesztéshez, amely egységes keretbe foglalja az infrastruktúra mellett a regionális fejlesztések, a külföldi tőke vonzása, a tudásközpontok kialakítása, a környezetvédelem, a kis- és középvállalatok támogatása, a lakossági ellátás és a NATO-konform védelem szempontjait: öszszességében radikálisan javítja hazánk nemzetközi versenyképességét.

A koncepció lényege a fent megfogalmazott szempontok integrált kezelése annak szellemében, hogy a korszerű logisztikai szemlélet az áruk mozgatásán és tárolásán túl olyan sokoldalú szolgáltatások megvalósítását igényli, amelyek valamennyi említett területre kihatnak.

Nem pusztán az a feladat tehát, hogy a közlekedési útvonalak fejlesztésével segítsük a logisztikai feladatok ellátását - az a cél, hogy komplex logisztikai szolgáltatások nyújtásával a fent említett területek mindegyikének hatékonyságát szolgáljuk. Ez természetesen igényli a közlekedési infrastruktúra és a regionális logisztikai központok célirányos fejlesztését (ezek voltak eddig a gondolkodás középpontjában). Emellett azonban fő feladatként az ezekből adódó hálózat és csomópontok működésének informatikával támogatott összehangolását, a hozzájuk tartozó intézményrendszer fejlesztését, a logisztikai központokban megteremthető hozzáadott érték hangsúlyos növelését is középpontba állítja. Ennek megvalósítása számos kedvező hatással jár:

- az üzleti szféra és általában a gazdaság szereplőinek költségeit nagymértékben csökkenti, versenyképesebbé téve az egész gazdaságot és a vállalatokat;

- vonzerőt jelent a külföldi tőke számára, részben közvetlenül (a projekt megvalósításában), részben közvetve (a hatékonyabb befektetések, illetve a működés lehetőségének megteremtésével);

- lehetőséget nyújt a területi egyenlőtlenségek mérséklését is célul kitűző regionális fejlesztések számára azzal, hogy a kiépülő szolgáltatások jelentős része hazánk kevésbé fejlett területein alakulhat ki;

- kapcsolatot teremthet az EU lisszaboni stratégiáját megvalósító információs és tudás-, valamint az anyagi folyamatok, vagyis az üzleti szféra és a tudásközpontok között;

- mivel nem az a cél, hogy minél nagyobb forgalom haladjon át hazánkon, hanem az, hogy olyan szolgáltatásokat tudjunk nyújtani, amelyekért érdemes erre jönni, a projekt biztosíthatja a környezetvédelmi szempontok megfelelő érvényesítését;

- lényegesen javíthatja a lakossági ellátást azzal, hogy a projekt nemcsak az üzleti szférára terjed ki, hanem a hazai logisztikai tevékenység egészére, egységes rendszerbe tudja foglalni a városi és regionális logisztika elveit és megvalósítását;

- az infrastruktúrának és a szolgáltatásoknak az európai rendszerbe integrálásával az üzleti és kommunális szempontok mellett segíti a NATO-konform védelmi szempontok érvényesítését.

Egy ilyen szemléletű fejlesztés természetesen nem egyszerű és nincs ingyen. Az MLBKT dolgozik az említett előtanulmányban foglaltak részletes kimunkálásán. Úgy véljük, megvan a szakmai erő a részletes tervezet kidolgozására, s ebben a munkában számítunk valamennyi érdekelt közreműködésére.

A szakmai felkészültség és hatékonyság mit sem ér a megfelelő finanszírozási és szervezési feltételek nélkül. Ezeket egy az ország tényleges igényeire épülő Nft, illetve az Európai Unió bizton komolyra vehető fejlesztési irányelvei alapján kapott támogatások megteremthetik.