Minden nagyon jól ki van találva
Tizenhét éve dolgozom Ausztriában, illetve vagyok jelen az osztrák piacon, de soha semmi problémám nem adódott abból, hogy külföldi, illetve hogy magyar vagyok. Ez érvényes a hatóságokra éppen úgy, mint a vendégekre - vonja meg tapasztalatait Szakál Pál, aki egy Tirolban működő magyar szállodához került ki hivatalosan 1988-ban, majd tíz éve úgy döntött, saját lábra áll, mégpedig Ausztriában, s ott próbálkozik saját üzlet beindításával. Ő azt tanácsolja a magyaroknak, hogy vágjanak bele, mert érdemes.
Személyes tapasztalatát egy családi vállalkozásnak is mondható kis étterem üzemeltetéséből szerezte, az utóbbi időben pedig már a catering is a profiljává vált, sőt ma már az jelenti a komolyabb üzletet számára. Igaz, itt sikert aratni némi szerencsével lehetett, s sokat segített és segít az is, hogy fia Magyarországon szintén vendéglátós, s szükség esetén a nagyobb, 250 fős rendezvényekre Magyarországról biztosítja a felszerelést.
Saját bőrén tapasztalhatta meg egy szolgáltató kisvállalkozás működési körülményeit az osztrák fővárosban. Mint mondja, ezek jók, hiszen minden nagyon jól működik, minden nagyon "ki van találva" - a segítséget, támogatást kínáló intézmények éppen úgy, mint a rendszer egésze. Példaként említi a kamarai életet: a kamarai tagság Ausztriában kötelező, ám nem ró elviselhetetlen terhet a vállalkozásra, az alkalmazottak számától függően kell leróni a tagdíjat, amely az ő cégének tavaly 196 eurót jelentett - ez a legalacsonyabb kategóriájú tagdíj. Ugyanakkor a kamara rendkívül széles körű szolgáltatást kínál - további pluszköltségek nélkül. Az ő esetében például a kamara vendéglátó-tagozata mindenfajta információt, tanácsot eljuttat az azt igénylőkhöz, kezdve azzal, hogyan kell viselkedni adóellenőrzéskor, odáig, hogyan kell európai uniós nyelveken étlapot szerkeszteni.
A vendéglátásban tevékenykedő cégek megtalálhatják a számításukat Ausztriában, ám el kell felejteni a 8-10 órás munkaidőt - hívja fel a figyelmet. Ám elismeri, a kemény munka és céltudatosság mellett a szerencse sem árt. (VG)
