Önéletrajzok kegyes hazugságai

Nem általános ugyan, mégis egyre többször előfordul, hogy az állásra jelentkezők "kegyes hazugságot hintenek el" az önéletrajzban. Általában munkaköröktől függ, hogy milyen eszközzel próbálkoznak szebb képet festeni magukról a jelentkezők - állítja Csákvári Éva, a Work Force Személyzeti Tanácsadó Kft. tanácsadója. Diplomát, nyelvtudást, nem létező készségeket, kompetenciákat is hazudnak a jelöltek, csak hogy megkaphassák az állást. Előfordul az is, hogy külföldi ösztöndíjat vagy épp az előző munkahelyen magasabb beosztást "álmodnak" maguknak a pályázók.

Kerekes Péter, a Kerek-S Vezetési és Vállalati Tanácsadó Iroda ügyvezetője is úgy látja, elő-előfordul, hogy az önéletrajzban leírtakkal ellentétben nincs a kandidálónak diplomája, el sem végezte az iskolát, miközben a beiratkozás dátuma ezt sugallja. A személyes beszélgetéskor nyilvánvalóvá válik az is, ha a szakmai tapasztalat címszó alatt felsoroltak nem fedik a valóságot - mondja a szakértő. Bár manapság már jobban oda kell figyelni az ellenőrzésre, azért az életrajzok túlnyomó többsége helytálló adatokat tartalmaz - fogalmaz. A személyes találkozás során vagy a referenciák ellenőrzésekor egyébként is lebuknak a füllentők.

Főként a kevésbé kvalifikált munkák állásinterjúin fordul elő, hogy a jelölttől kérnek a tanfolyami végzettségét igazoló iratot, a magyarázkodás leleplezi őt - állítja Csákvári Éva. Az sem ritka, hogy az utolsó munkahely említésekor az önéletrajz tulajdonosa, csak a kezdés dátumát tünteti fel, ebből úgy tűnik, még dolgozik. Később azonban kiderül, hogy állástalan, vagy azóta csak alkalmilag foglalkoztatott. Kiemeli: valamelyest érthető az önéletrajzbeli kegyes hazugság, hiszen sokan vannak, akik kiszolgáltatottak, nehezen helyezkedek el, ők megtanulták, hogy sokszor csak így lehet esélyük álláshoz jutni. Mások viszont szinte természetesnek gondolják a hazugságot, úgy vélik, miért ne próbálkozzanak szebb képet mutatni magukról.