Peren kívül, kevesebb pénzből
Költség- és időmegtakarítás miatt is alkalmazzák a cégek a mediációt, vagyis a vitás ügyek bíróságon kívüli rendezését. A vállalkozások mediátort, vagyis egy közvetítőt alkalmaznak ahelyett, hogy rögtön pereskednének. A hazánkban három éve létező jogi intézmény azonban nem csak pénzügyi megtakarítással kecsegtet.
A mediáció olyan vitarendező, jogorvoslati eljárás, amelynek legfőbb jellegzetessége, hogy a tárgyalópartnerek, tárgyalóképességük utolsó szakaszában, egy közvetítő segítségével megkeresik azokat a lehetséges megoldásokat, amelyekkel kölcsönös kompromisszum útján még meg tudnak egyezni a vitás kérdésekben - nyilatkozta a Világgazdaságnak Bíró Zoltán polgárjogi és gazdasági jogi mediátor. Bár a mediáció legfontosabb szerepe a permegelőzés, a felek per közben is fordulhatnak mediátorhoz. Ebben az esetben felfüggesztik a bírósági eljárást. A pereskedőknek és a közvetítőnek ilyenkor négy hónapja van arra, hogy valamilyen eljáráson kívüli megoldást találjon a vitás kérdésekre. A legfontosabb pozitívum azonban a költségkímélés. Míg egy peres eljárás több száz ezer forinttól akár több millióig is terjedhet, a mediáció során kötött megállapodás akár 50-70 százalékkal is csökkentheti a költségeket. A mediáció ugyanis mentesül a perilletéktől, és nem igényli a jogi képviselők jelenlétét sem.
Bíró Zoltán közölte: a tapasztalatok szerint a mediátort igénybe vevők döntő többsége meg tud állapodni, akár kisebb családjogi, akár nagyobb cégeket érintő többmilliós nagyságrendű ügyekben is. Bár az elvállalt ügyek jellege igen széles körű, Bíró Zoltán szerint három nagy csoportot lehet elkülöníteni. Talán a legfontosabb, amikor nagyobb összegű elszámolási vita támad az egymással hosszabb ideje gazdasági kapcsolatban álló cégek között. A mediátor ilyen példaként említette a gyógyszerforgalmazók és a patikák közötti anyagi vitákat. A mediátor segítségével meg lehet őrizni az együttműködést, és mindkét fél számára vállalható kompromiszszummal tisztázni lehet a vitát. Ez egy peres eljárásban lehetetlen - állítja a szakember. A második fontos terület a hitelezés, amikor adós és hitelezője között keletkezik konfliktus. Itt is jobb ötlet a mediáció, mint mondjuk a csődeljárás - jegyzi meg Bíró Zoltán. A harmadik körbe a különböző szállítási, logisztikai jellegű viták tartoznak. A szállításnál sok probléma adódhat, elég, ha csak a különböző légi- vagy vasúttársaságok sztrájkjaira gondolunk. Bíró Zoltán leginkább olyanoknak ajánlja a mediációt, ahol a vitás felek kapcsolatban állnak, és szakmailag el is fogadják egymást. A közös munka első lépése mindig az érintettek közös írásos felkérőlevele, amelyet a mediátorhoz intéznek. (BrNy)
