Szabályosak a gazdaságos benzinkutak
Az országban jelenleg tizenegy üzemanyagtöltő állomást üzemeltet a Tesco áruházlánc, és a bővítés a következő időszakban is töretlenül folytatódik. A hipermarketlánc megjelenése az üzemanyag-kiskereskedelmi piacon annak ellenére komoly vitát és visszhangot váltott ki, hogy az általa üzemeltetett kutakkal piaci részesedése egyelőre nem számottevő, viszont a gazdaságos benzinkutak környékén minden versenytársnak komoly fejtörést okoznak rendkívül alacsony áraikkal.
A magyarországi üzemanyagpiacon az állandósult erőviszonyok ellenére komoly harc folyik, tekintettel arra, hogy Európában itt a legkisebb, 5-8 százalék közötti a kiskereskedelmi árrés. A Tesco-kutak árai ennél jóval nagyobb mértékben térnek el a hazai piaci átlagtól. Danks Emese, a Tesco-Globál Áruházak Rt. szóvivője korábban a Világgazdaságnak azzal indokolta a rendkívül alacsony áraikat, hogy a benzinkutakon nem törekszenek nagy profitra, és igyekeznek az üzemanyagot mindig az optimális forrásból és áron beszerezni.
Ezzel szemben a hazai versenytársak közül többen is úgy vélik, a hipermarketek a bevételeikből keresztfinanszírozzák az üzemanyag-értékesítést, ez pedig versenyellenes. A Gazdasági Versenyhivatal az egyik konkurens, információink szerint egy kisebb, maszek benzinkút bejelentésére kezdett vizsgálatot a Tesco-kutak működését illetően. Az ellenőrzés lezárult, de a versenytanács határozatáig a hivatalnál nem kívántak az ügyről nyilatkozni. Más, megbízható forrásból azonban úgy értesültünk, hogy a Tesco üzemanyag-árképzésében a versenyhivatal nem találta nyomát a keresztfinanszírozásnak, az áruházlánc olyan alacsony áron szerzi be az üzemanyagokat, hogy ez lehetőséget ad számára a piaci átlagár alatti értékesítésre.
A hatályos magyarországi versenyszabályok szerint a hipermarketek mellett működő töltőállomásokon legfeljebb beszerzési áron értékesíthetik az üzemanyagot, vagyis szakértők szerint legfeljebb 10-12 forinttal lehetnek olcsóbbak.
A Tesco egyébként egyelőre nem tagja a Magyar Ásványolaj-szövetségnek (MÁSZ), felvételéről várhatóan a hónap végén dönt a szervezet elnöksége - tudtuk meg Wilde György főtitkártól. Elmondta, hogy a szövetséghez való csatlakozással a hipermarketlánc kötelezi magát a MÁSZ alapszabályának és etikai kódexének betartására. Minthogy az árképzés a tagvállalatok magánügye, ezért erre vonatkozóan ezekben a dokumentumokban előírások nem szerepelnek. Az etikai kódex viszont előírja, hogy a tagvállalatoknak a tisztességes verseny alapján kell működniük. A szervezet nem ellenőrzi a tagokat, viszont amennyiben felmerülne a gyanú, hogy valamelyik cég megsérti a szervezet normáit, úgy az elnökség etikai bizottságként jogosult határozatot hozni.
Az etikai kódex megsértése esetén - mondta érdeklődésünkre Wilde György - az érintett társaságot kizárhatják, erre azonban még nem volt példa a szervezet fennállása óta. Az uniós országokban egyébként kétféle gyakorlata alakult ki a bevá-sárlóközpontokhoz kapcsolódó üzemanyag-kiskereskedelemnek. Angliában és Franciaországban jelentős keresztfinanszírozással olyan mértékű árkülönbséget sikerült produkálniuk a kereskedelmi láncoknak, hogy az üzemanyagpiacon részesedésük eléri a 40 százalékot. A másik irányzat követői, például Németországban, csak szolgáltatáskiegészítésnek tekintik az üzemanyag-értékesítést.
